Májusban 4,0 százalékos, áprilisban 3,7 százalékos, márciusban 3,6 százalékos, tavaly júniusban 1,5 százalékos, tavaly májusban is 1,5 százalékos volt a tizenkét havi infláció, EU-szabvány szerint.

Elemzők szerint a tizenkét havi ütem a nyár végére elérheti akár a 4,5 százalékot is, utána enyhülni fog, az élelmiszerek tavalyi második félévi, hirtelen drágulása bázishatásának belépésével. Az idén március utáni inflációs adatok azonban elvileg már nem jönnek számításba Szlovákia jövő év eleji euróövezeti csatlakozásának brüsszeli megítélése szempontjából, annál is kevésbé, mert közben az EU-beli infláció és vele a referenciaérték is emelkedik.

Az Európai Bizottság május 29-én 17,6 százalékkal felértékelte a szlovák koronát, amelynek új sávközepe az európai átváltási mechanizmusban (ERM II.) 30,1260 korona/euró lett, majd a múlt héten, július 8-án az EU pénzügyminiszterei az Európai Központi Bankkal egyetértésben ugyanezen az áron rögzítették a korona jövő januári euróövezeti belépési-átváltási árát. Szlovákia 2005. november 26-án lépett be az "euró előszobáját" jelentő ERM-II. átváltási rendszerbe, amelyben akkor 38,4550 koronás sávközépen kötötték a koronát az euróhoz.

Kedd reggel a szlovák korona /euró volt a londoni bankközi piacon, százalékkal erősebb, mint tavaly év végén.
Szlovákia hazai összterméke az első negyedévben 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ütem lassult, de meghaladta az elemzői várakozások 8,5 százalékos felső határát is: támogatta az erős export és az év elején még nagy lakossági fogyasztás. A tavalyi utolsó negyedévben rekord ütemben bővült, 14,3 százalékkal volt nagyobb a szlovák GDP az egy évvel azelőttinél.

A lassulás annak is következménye, hogy a nagy autóipari beruházások befejezésével a bázishatás csökken.
Tavaly Szlovákiában az évi átlagos GDP-növekedés 10,4 százalékos volt – újabb rekord az önálló Szlovákia történetében – a 2006-os, 8,3 százalékos ütem után. A szlovák pénzügyminisztérium idénre 7,5 százalékos, jövőre 6,4 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. A szlovák statisztikai hivatal tavaly módosította módszertanát, és ennek megfelelően följebb igazította a korábbi adatokat 2006-ig, illetve az új adatsorok tavalyról és azóta az új módszertan szerint készülnek.

Az Európai Bizottság az áprilisban megjelent, tavaszi előrejelzésében erre az évre 7,0 százalékos, jövőre 6,2 százalékos gazdasági növekedést jósolt Szlovákiának.

A legfrissebb adatok arra vallanak, hogy Szlovákiában még nem teljesen hasonlít a helyzet a nyugat-európai mintára, bár korábban voltak efféle jelek. Azonban az első negyedévben a lakossági fogyasztás ismét megugrott a korábbi lassulás után: 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az újfent gyorsuló reálbér-emelkedésből. A tavalyi utolsó negyedben 5,9 százalékkal, tavaly évi átlagban 7,1 százalékkal, 2006-ban még 11 százalékkal volt nagyobb a lakossági fogyasztás az egy évvel azelőttinél.

Az idén várhatóan lanyhuló GDP-növekedés tehát minden bizonnyal a lakossági fogyasztásból is táplálkozik megint, és kevésbé a beruházásokból és az exportból, pedig a szlovák kormány már tavaly több adóval – pontosabban az adókedvezmények csökkentésével – ellensúlyozta az egyébként szintén megkurtított szociális terveivel járó többletköltségeit.

A beruházások éves többlete az idei első negyedévben 2,4 százalékra esett a tavalyi utolsó negyedévi 8,9 százalékról. Tavaly évi átlagban 7,9 százalékkal, 2006-ban, 8,3 százalékkal gyarapodtak a beruházások. Ebben az idén viszonylag gyengébb számok várhatók, a nagy autóipari beruházások befejezése után bizonyára kevésbé kiugróak, mint a korábbi években.

A kivitel éves többlete az első negyedévben 12,2 százalékra csökkent a tavalyi utolsó negyedévi 16,0 százalékról. Egész évben is 16,0 százalékkal nőtt a szlovák export a 2006-os, 23,6 százalékos többlet után. Az import éves növekedése az első negyedévben 12,9 százalékra gyorsult a tavalyi utolsó negyedévi 11,6 százalékról. Tavaly átlagosan 10,4 százalékkal, 2006-ban még 21,9 százalékkal bővült a szlovák behozatal.

A továbbra is viszonylag nagy gazdasági növekedést erős infláció kíséri, részint külső okból – az energia és az élelmiszerek világszintű drágulása miatt –, részint az EU-konvergencia jegyében a hatósági árak emelése miatt is. Az inflációra hivatkozva azonban a Szlovák Nemzeti Bank nem képes fékezni a gazdasági növekedést, viszont elhárulni látszik a kamatcsökkentési kényszer. Korábban az elemzők úgy vélték, hogy a bank az év vége felé kénytelen lesz tovább enyhíteni, 4 százalékra, összhangba kerülni az EKB szintjével. Ám az EKB e hónap elején negyed százalékponttal 4,25 százalékra emelte alapkamatát.

A szlovák központi bank a legutóbbi, június végi kamatértekezletén sem mozdult: 4,25 százalékon hagyta alapkamatát, a kéthetes repót. Utoljára tavaly áprilisban csökkentette az alapkamatot negyed százalékponttal, azóta nem változtatott.