Nem kizárt, hogy tovább kell csökkenteni a költségvetés hiánycélját. A magyar gazdaságpolitikának rövid távon a növekedés helyett a stabilitásra kell koncentrálnia. 2009-ben nulla százalékos GDP-növekedést vár, de azt is lehetségesnek tartja, hogy csökkeni fog a nemzeti össztermék – vélekedett az igazgató.

A magyar deviza-belföldiek egy éven belül lejáró, külföldiekkel szembeni adósságának magas, a devizatartalékokhoz képest 116 százalékos szintje az egyik legfőbb tényező, amely miatt egyes külföldi befektetők kockázatosnak tartják az országot.

A devizahitelek magas hazai szintje valóban kockázatot jelent a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából, ám azonnali és teljes leállításuk még súlyosabb következményekkel járna – jelentette ki Duronelly Péter.

A 2007-tel végződő öt év az elmúlt három évtized legmagasabb világgazdasági növekedését hozta a legalacsonyabb infláció mellett. Hangsúlyozta: a jelenlegi krízis a legnagyobb, amely a világgazdaságot a második világháború óta érte.

Az igazgató kifejtett, hogy az elmúlt évtizedben drámaian megnőtt a pénzügyi rendszer gazdaságban elfoglalt súlya, ezzel párhuzamosan a pénzügyi innovációk nehezen átláthatóvá tették a bankok kockázatait. A nagy súlyú bankrendszer már kis arányú sajáttőke-veszteség esetén is jelentős hatással van a gazdaságra azáltal, hogy visszafogja a hitelezés mértékét. A csökkenő hitelkihelyezés mellett a bankok likviditást halmoznak fel, hogy megőrizzék a stabilitásukat. A részvénypiacokról kivont pénzt a bankok tehát likviditásuk növelésére és hiteleik visszafizetésére fordítják.

Az 1929-33-as világválságból levont tanulságok alapján Duronelly szerint a mélypont elérése után a részvénypiac fokozatos, ám visszaesésekkel megszakított emelkedése várható. A várható költségvetési lazítások és szűkülő nyersanyagforrások közös hatásaként inflációs nyomás nehezedik majd a gazdaságokra.