A konzervatív német napilap bevezetőjében megállapította, hogy a Kelet-Európában  kialakult piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot  sújtja teljes dühével a pénzügyi válság. Az újság szerint a korábbi mulasztásokkal magyarázható, hogy az országot a többi posztkommunista államnál keményebben érintik a nemzetközi válság következményei. Az egykori „mintadiák” az elmúlt években – függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól – lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, s ezért most az állampolgároknak nagy árat kell fizetniük.

Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, s  Magyarország így – az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül – nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a  lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.

Az állam felelőtlen gazdálkodása – mint a lap írta – hatással volt a magyar polgárokra is. A jegybank figyelmeztetései ellenére sok magyar az elmúlt években a jelentős kamatkülönbség miatt a kedvezőbbnek vélt külföldi valutahitelekből finanszírozta a lakással, az autóval, illetve magánfogyasztásával kapcsolatos kiadásait. Ezeknek a háztartásoknak hiteleiket most növekvő költségek mellett kell visszafizetniük, ami tovább csökkenti az amúgy is gyenge magánfogyasztást.

Az összes hitelvolumen több mint a fele nem forintban, hanem külföldi valutában, mindenekelőtt euróban és svájci frankban  jelentkezik, s ehhez hasonló  függőség egyetlen más kelet-európai országban sem alakult ki. S a pénzintézetek betét-kölcsön viszonyai sehol másutt nem olyan kedvezőtlenek, mint Magyarországon – írta a FAZ, utalva arra, hogy a hitelvolumen a betétek 132 százalékára rúg. Ez a függőség Magyarországot sebezhetővé teszi, ami tőkekivonáshoz és a forintra nehezedő nyomáshoz vezetett.

A lap a továbbiakban beszámolt arról, hogy az MNB – 300 bázisponttal növelve – 11,5 százalékra emelte az irányadó kamatot. Ez az erőteljes intézkedés ismét bizalmat teremthet, s csillapíthatja a túlfűtött hangulatot – fogalmazott a az újság. A tekintélyes német konzervatív újság ennek kapcsán hangsúlyozta: Magyarország semmiképp sem olyan „csődeset”, mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, s felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország.

Az állami pénzügyek tervezett  szanálásának felgyorsítása hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához - írta a lap, utalva arra is, hogy a közös európai valuta, az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára. Magyarország – mint a lap írta – négy éve tagja az EU-nak, de az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll. A lap szerint mindezzel összefüggésben a válság egyik fő tanulsága az lehet, hogy minél korábban teljesíti egy ország a házi feladatait, annál gyorsabban kerülhet a közös európai valuta védelme alá.