Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A pénzügyi válság kihívásaira, a gazdasági hatások mérséklésére a gondolkodásban, hozzáállásban paradigmaváltásra és a nemzeti gazdaságfejlesztési program elindítására van szükség - mondta Szili Katalin. Hangsúlyozta, hogy a nemrég megalakított Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács - amelynek az MKIK is tagja - segíthet az új gondolkodásmód kialakításában, abban, hogy a szociális és természeti-környezeti tényezőket se lehessen figyelmen kívül hagyni a gazdasági döntéseknél. Erős nemzetgazdaság biztosíthatja csak az ország ellenállóságát a kedvezőtlen külső hatások ellen - mondta. Ehhez partnerségre, párbeszédre, erős kkv szektorra, valamint erős kamarára van szükség - tette hozzá.
Hosszú távon a Magyarországnak jóváhagyott nagy hitelkeret csak akkor jelent megoldást, ha megindul, illetve folytatódik a szerkezeti átalakítás az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer területén - fejtette ki Parragh László, akit a küldöttgyűlés újabb négy évre az MKIK elnökévé választott.
Parragh László elengedhetetlennek nevezte a közteherviselés reformját is. Mindehhez szakértelem és párbeszéd szükséges -hangsúlyozta. Ellenkező esetben az ország nem zárkózhat fel az Európai Unió fejlettebb országaihoz.
Tévútnak nevezte a liberalizmus mindenhatóságába vetett hitet és az erre alapozott gazdaságot a nemzeti érdekek tényleges védelme nélkül. Úgy vélte, hogy ez a kamara történetében is tetten érhető és ismét sérelmezte a kötelező kamarai tagság megszüntetését.
A növekedés legkeményebb korlátai közé sorolta a munkaerőköltség és az adóterhelés mellett az árfolyamkockázatot, a beszállítói láncok, illetve a szakképzett munkaerő hiányát és a kormányzati gazdaságfejlesztés gyengeségét. Hangsúlyozta: a kamara továbbra is igényli a munkára rakodó terhek csökkentését.
Emlékeztetett arra, hogy a kamara 1000 milliárdos adóváltoztatási javaslatában is szerepelt 300 milliárd forintos kiadáscsökkentés, amely azóta napirendre is került.
Az árfolyamkockázatot illetően elmondta: 252-260 forint körüli euróárfolyam lenne megfelelő a legszélesebb körnek.
Hosszú távon a Magyarországnak jóváhagyott nagy hitelkeret csak akkor jelent megoldást, ha megindul, illetve folytatódik a szerkezeti átalakítás az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer területén - fejtette ki Parragh László, akit a küldöttgyűlés újabb négy évre az MKIK elnökévé választott.
Parragh László elengedhetetlennek nevezte a közteherviselés reformját is. Mindehhez szakértelem és párbeszéd szükséges -hangsúlyozta. Ellenkező esetben az ország nem zárkózhat fel az Európai Unió fejlettebb országaihoz.
Tévútnak nevezte a liberalizmus mindenhatóságába vetett hitet és az erre alapozott gazdaságot a nemzeti érdekek tényleges védelme nélkül. Úgy vélte, hogy ez a kamara történetében is tetten érhető és ismét sérelmezte a kötelező kamarai tagság megszüntetését.
A növekedés legkeményebb korlátai közé sorolta a munkaerőköltség és az adóterhelés mellett az árfolyamkockázatot, a beszállítói láncok, illetve a szakképzett munkaerő hiányát és a kormányzati gazdaságfejlesztés gyengeségét. Hangsúlyozta: a kamara továbbra is igényli a munkára rakodó terhek csökkentését.
Emlékeztetett arra, hogy a kamara 1000 milliárdos adóváltoztatási javaslatában is szerepelt 300 milliárd forintos kiadáscsökkentés, amely azóta napirendre is került.
Az árfolyamkockázatot illetően elmondta: 252-260 forint körüli euróárfolyam lenne megfelelő a legszélesebb körnek.
