Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
"Az eurózóna ereje a tagállamainak erejétől függ, ezért a jelen helyzetben különösen fontos a kritériumok teljesítése" - hangsúlyozta a finn miniszter. A csatlakozással kapcsolatban időtervről nem esett szó, ennek meghatározása Magyarország feladata.
Veres János szerint a megbeszélésen ismertette az intézkedéseket és azt, hogy ezek hogyan viszik közelebb Magyarországot az eurózónához. Mérlegelni kell a most kialakult helyzetet, és látni kell azt is, hogy az euróövezeten kívüli, de uniós tagállamok is támadhatók - jegyezte meg a magyar miniszter.
A finn pénzügyminiszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy létezik egy, az uniós államok problémáinak kezelésére létrehozott 12 milliárd eurós alap az Európai Unió költségvetésében, amelynek mértékét szerinte, a későbbi kockázatok miatt, fel kellene emelni. Magyarország a nemzetközi hitelcsomag részeként ebből 6 milliárdot kapott. Jyrki Katanien hangsúlyozta azonban, hogy az unió segítsége nem tekinthető ingyen pénznek.
Veres János Magyarország eurózóna-csatlakozásával kapcsolatban megjegyezte, hogy értékelni kell a jelen folyamatok költségeit és következményeit. Magyarországnak szuverén döntése, hogy mikor gondolja a feltételek teljesítésével csatlakozni az eurózónához - jegyezte meg.
Finnország az EU szintjén támogatja Magyarországot, hogy meginduljon a növekedés és újra sikeres pályára álljon a magyar gazdaság – mondta Jyrki Katanien.
Veres János megjegyezte, hogy a globális válságban a megoldásnak is globálisnak kell lennie, ezért is volt jelentősége a finn miniszter látogatásának. A magyar pénzügyminiszter úgy vélte: a meghozott intézkedések legfontosabb célja, hogy tompítsák a reálgazdaságot érintő hatásokat. Fontos, hogy a termelőágazatok a foglalkoztatást biztosítani tudják, hogy tovább bővüljön az export, továbbá központi kérdés az is, hogy a belső keresletet segítsék.
Veres János elmondta: egyetértettek abban, hogy ezen célok elérése érdekében az uniós forrásokat Magyarország átcsoportosítsa. A magyar miniszter példaként elmondta, hogy Finnország a 90-es években 6 év alatt 10 százalékkal mérsékelte költségvetési hiányát, Magyarország 3 év alatt 7 százalékkal fogja.
A finn pénzügyminiszter magyarországi látogatása során találkozott Simor András jegybankelnökkel is.
Veres János szerint a megbeszélésen ismertette az intézkedéseket és azt, hogy ezek hogyan viszik közelebb Magyarországot az eurózónához. Mérlegelni kell a most kialakult helyzetet, és látni kell azt is, hogy az euróövezeten kívüli, de uniós tagállamok is támadhatók - jegyezte meg a magyar miniszter.
A finn pénzügyminiszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy létezik egy, az uniós államok problémáinak kezelésére létrehozott 12 milliárd eurós alap az Európai Unió költségvetésében, amelynek mértékét szerinte, a későbbi kockázatok miatt, fel kellene emelni. Magyarország a nemzetközi hitelcsomag részeként ebből 6 milliárdot kapott. Jyrki Katanien hangsúlyozta azonban, hogy az unió segítsége nem tekinthető ingyen pénznek.
Veres János Magyarország eurózóna-csatlakozásával kapcsolatban megjegyezte, hogy értékelni kell a jelen folyamatok költségeit és következményeit. Magyarországnak szuverén döntése, hogy mikor gondolja a feltételek teljesítésével csatlakozni az eurózónához - jegyezte meg.
Finnország az EU szintjén támogatja Magyarországot, hogy meginduljon a növekedés és újra sikeres pályára álljon a magyar gazdaság – mondta Jyrki Katanien.
Veres János megjegyezte, hogy a globális válságban a megoldásnak is globálisnak kell lennie, ezért is volt jelentősége a finn miniszter látogatásának. A magyar pénzügyminiszter úgy vélte: a meghozott intézkedések legfontosabb célja, hogy tompítsák a reálgazdaságot érintő hatásokat. Fontos, hogy a termelőágazatok a foglalkoztatást biztosítani tudják, hogy tovább bővüljön az export, továbbá központi kérdés az is, hogy a belső keresletet segítsék.
Veres János elmondta: egyetértettek abban, hogy ezen célok elérése érdekében az uniós forrásokat Magyarország átcsoportosítsa. A magyar miniszter példaként elmondta, hogy Finnország a 90-es években 6 év alatt 10 százalékkal mérsékelte költségvetési hiányát, Magyarország 3 év alatt 7 százalékkal fogja.
A finn pénzügyminiszter magyarországi látogatása során találkozott Simor András jegybankelnökkel is.
