Sztavrosz Dimasz, az EU környezetvédelmi biztosa. Muszáj pénzt adni a fejlődőknek © AP

Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos vezetésével az uniós végrehajtó testület előterjesztette azokat a javaslatait, amelyek az éghajlatváltozás kezelésére irányuló, átfogó új globális megállapodásra és annak finanszírozására vonatkoznak. Az új egyezmény várhatóan az ENSZ év végi koppenhágai éghajlatváltozási konferenciáján jön létre.

Brüsszel megállapította: „ahhoz, hogy a hőmérséklet-növekedés 2 Celsius-fok alatt maradjon, a fejlődő országoknak lényegesen több finanszírozásra lesz szükségük a fejlett világ részéről, és nemzetközi intézményeknek is segíteniük kell őket abban, hogy kivegyék részüket az éghajlatváltozás kezeléséből”.

Dimasz leszögezte, hogy az éghajlatváltozás okainak és hatásainak kezeléséhez jelentős magán- és közberuházásokra lesz szükség a következő évtizedekben. „Ám e beruházásokért még mindig sokkal kisebb árat kell fizetnünk, mintha hagynánk, hogy az éghajlatváltozás tovább pusztítson” – tette hozzá.

A kibocsátás csökkentéséhez világszinten évente szükséges többletberuházások nettó összege független becslések szerint 2020-ra körülbelül 175 milliárd euróra emelkedhet. Ennek több mint felére a fejlődő országokban lesz szükség.

A biztos úgy vélte, hogy az európai gazdasági helyreállítási terv és a világszerte tett hasonló gazdasági válságkezelő intézkedések alkalmat teremtenek a szükséges alacsony széndioxid-kibocsátású beruházások előmozdítására, egyúttal serkentve a növekedést, az innovációt és a munkahelyteremtést.

A koppenhágai megállapodás globális kibocsátás-csökkentési célokat hivatott kijelölni. Ahhoz, hogy a globális felmelegedés 2 fok alatt maradjon, 2020 előtt el kell érnie tetőpontját, majd 2050-re az 1990-es szint 50 százaléka alá kell csökkennie – vélte Brüsszel a témáról kiadott közleményben.

A fejlett országoknak a bizottság szerint élen kell járniuk: 2020-ig az 1990-es szinthez képest 30 százalékkal kell csökkenteniük együttes kibocsátásukat. A fejlődő országoknak pedig – a legszegényebbek kivételével – 2020-ig 15–30 százalékkal mérsékelniük kell együttes kibocsátásuk növekedését az intézkedések hiányában előre jelzett szinthez képest. Ezen belül a trópusi erdőirtásból eredő kibocsátások gyors csökkentésére volna szükség – tette hozzá Dimasz.

A bizottsági javaslatot várhatóan márciusban az EU-tagországok állam- és kormányfői is jóváhagyják, és azzal részévé válik a témáról képviselt hivatalos uniós álláspontnak. Nemzetközi környezetvédő szervezetek üdvözölték a dokumentumban mutatkozó törekvéseket, de úgy ítélték meg, hatékony eredmény eléréséhez többre lenne szükség. Elsősorban a számokban megmutatkozó, konkrét európai elkötelezettséget és a fejlődő országok erőfeszítéseinek nagyobb arányú támogatását hiányolták.