A Financial Times Deutschland (FTD) című üzleti, s egyben politikai napilap csütörtöki értesülése szerint a kancellár ennek érdekében külön levélben fordult José Manuel Barroso európai bizottsági elnökhöz és Mirek Topolánekhez, az unió soros elnöki tisztét betöltő Csehország miniszterelnökéhez. Ez utóbbinak címzett levélben egyébként Merkel elutasította azokat a bírálatokat, amelyeket - mint a német újság írta - Topolánek Budapesten fogalmazott meg mind a Balti-tengeri vezeték, mind az ugyancsak orosz földgázon alapuló Déli Áramlat tervével szemben.

Az FTD információi szerint a német kancellár hangsúlyozta, hogy a biztonságos földgázellátás céljából az EU-nak mind a szállító országokat, mind pedig a tranzitútvonalakat érintően erősebb diverzifikálásra kell törekednie. Ebből a szempontból a Nabucco, a Balti-tengeri vezeték - azaz az Északi Áramlat - és a Déli Áramlat egyaránt döntően fontos - fogalmazott Angela Merkel, aki szerint "rendkívüli jelentősége" van annak, hogy valamennyi uniós tagállam mindhárom projektet "politikailag akarja és támogassa".

A kancellár - mind az újság értesült - elutasította az Európai Bizottság, illetve a soros elnökség azon törekvéseit, hogy a jövőbeni lehetséges gázellátási válságok megelőzését közösségi eszközökből finanszírozzák. Ennek kapcsán az FTD emlékeztetett: a bizottság 3,5 milliárd eurót javasolt a nemzeti gázhálózatok összekapcsolására, illetve más projektekre, s a Nabucco támogatására pedig 250 millió eurót irányzott elő. "Az uniós költségvetésből származó pótlólagos eszközök nem oldják meg problémáinkat" - érvelt Angela Merkel, aki ehelyett azt sürgette, hogy az energiakonszernek maguk finanszírozzák a hiányzó infrastruktúra kiépítését, a különböző szolidaritási-támogatási mechanizmusokat, valamint az esetleges válságok idején alkalmazandó szükségterveket is. "Az energiagazdaságot nem mentesíthetjük ennek felelőssége alól" - hangoztatta a német kancellár.

A tervezett földgázvezetékek  megépítésével kapcsolatban ellentétesek Németország és több kelet-európai uniós tagállam nemzeti érdekei - írta mindennek kapcsán a német napilap. A Balti-tengeri vezeték tervében még évekkel ezelőtt a korábbi kancellár, Gerhard Schröder és Vlagyimir Putyin - akkor még államfőként - állapodott meg, a tervet ugyanakkor a Merkel-kabinet is teljes szívvel támogatta. Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt - a balti államok és Lengyelország megkerülésével - összekötő vezeték 2011-től évente maximum 55 milliárd köbméter földgázt továbbítana Oroszországból Németországba. A vezeték megépítésében a  tervek szerint az orosz Gazprom mellett a német E.ON Ruhrgas és a BASF, továbbá a holland Gasunie energiakonszern vesz részt.

Lengyelország és a balti államok attól tartanak, hogy ezáltal kizárják őket a gázellátásból, s ebből kiindulva határozottan ellenzik a tervet, míg Svédország és Finnország környezetvédelmi okokból van a projekt ellen - emlékeztetett az újság.