Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A BAMOSZ tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 0,2 százalékkal nőtt januárban, és a hónap végén 2,532 milliárd forintot tett ki. A hónapban 3 új alap indult, 3 pedig megszűnt, egy alapkezelő által kezelt két alap pedig kikerült a BAMOSZ-ból, így január végén a BAMOSZ tagjai 410 alapot kezeltek. Az alapokból összesen 9,5 milliárd forint tőke távozott, a piaci teljesítmények viszont közel 20 milliárd forinttal növelték az alapok vagyonát.
„Az elmúlt hónapban enyhült a verseny a piacon, a banki kamatok elszívó hatása mérséklődött, az egymáshoz hasonló megtakarítási formákon elérhető hozamok közelítettek egymáshoz, ami kedvezően hatott a befektetési alapok vagyonára is.”- hangsúlyozta Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke.
"A jelenlegi válság magja az angolszász típusú kapitalizmus krízise" - mondta ezzel párhuzamosan Andor László, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóságának tagja csütörtökön, a BAMOSZ és a DEMOS Magyarország Alapítvány által szervezett pénzügyi konferencián.
Andor László a válság makrogazdasági és társadalmi hatásaival foglalkozó panelbeszélgetésen úgy vélte, hogy a banki, pénzügyi vezetők részéről a válság kialakulásában való felelősségük beismerése nagyon fontos lenne a bankok erkölcsi tőkéjének újbóli felépítésében.
Róna Péter gazdaságtörténész szerint a magyar nemzet elvesztette a bankárok iránti bizalmat. "Az nem megy, hogy a bankok a kezelési költséget teljesen elszámolhatatlan módon megtriplázzák, majd elhajtják az érdeklődő kisembert" - fogalmazott.
Róna Péter szerint a válság egyik fő következménye a környezetvédelem, a környezettudatosság megerősödése lehet.
Bauer Tamás közgazdász Róna Péterrel vitatkozva úgy vélekedett, hogy a modern versenykapitalizmus "bivalyerős" rendszer, amely nagyon sok válságot túlélt, és ez most sem lesz másként. A liberális közgazdász szerint az Amerikából kiinduló válságért elsősorban nem a bankok, hanem a kormányok és a jegybank elhibázott politikája a felelős.
