Gyurcsány Ferenc a nemzetközi vállalatok magyarországi vezetőinek beszél gazdaságmentő elképzeléseiről. Áll még a zászló © MTI

Rudnay János, a szervezet elnöke hangsúlyozta: a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek alapja a bizalom, ami az utóbbi időben ugyan megcsappant, de visszatérhet, ha láthatóvá válnak a szükséges strukturális reformok konkrét lépései. Kialakul az euró bevezetésének menetrendje, kisebb lesz a feketegazdaság mérete, és olcsóbbá válik a magyar állam – sorolta az elnök.

A miniszterelnök kifejtette: Magyarország akkor képes önmagát finanszírozni az új világgazdasági környezetben, ha a következő évek államháztartási kiadásait a korábbi tervekhez képest lényegesen csökkenti.

Elmondta: olyan intézkedésekre van szükség, amelynek nyomán az állam a következő egy-két évben, GDP arányosan, a mainál 1-2 százalékponttal kevesebbet költ, akkor véleménye szerint a magyar gazdaság tartós, egyensúly közeli és fenntartható pályára kerül.

A strukturális átalakítások érdekében változásra van szükség az adórendszerben és a teljes jóléti, szociális rendszerben – tette hozzá.

A társasági adó szintje továbbra is a régió legalacsonyabb szintjén marad, miközben a vállalkozások társadalombiztosítási járuléka a cseh és szlovák szint alá kerül – mondta a miniszterelnök. A változások nyomán a vállalkozások adó ás járulékterhe – a társasági adó, a tb és az szja – együttesen, összehasonlítva a cseh, a szlovák és lengyel szintekkel, a legversenyképesebb lesz.

Gyurcsány Ferenc beszámolt arról, hogy meg kívánnak állapodni a nagy nemzetközi kereskedelmi láncokkal annak érdekében, hogy legalább 80 százalékban magyar eredetű élelmiszert kínáljanak, ami összességében jó a magyar termelőknek, a vásárlóknak és a kereskedelmi láncoknak egyaránt.

A téma kapcsán a miniszterelnök beszélt arról, hogy „mit jelent patrióta gazdaságpolitikát folytatni”. A külföldi vállalatoknak nagyon sokat köszönhet Magyarország, amikor itt befektettek, modern technikát és tudást telepíttek ide, munkahelyeket teremtettek és mentettek meg, a gazdaságot beillesztették a világgazdasági munkamegosztásba – idézte fel.

„De azt is látni kell, hogy van egy természetes határa annak, hogy a nemzetközi nagyvállalatok képesek a magyar gazdaságot, annak szereplőit, a magyar munkavállalókat integrálni a világgazdaságba” – jelezte Gyurcsány Ferenc.

A magyar foglalkoztatási szint az utóbbi 10 évben 3,9 milliónál beragadt, s ennek egyik oka, hogy a nemzetközi vállalatok nem képesek munkát adni az alacsony szakképzettségű munkavállalók sokaságának, a vidéki népesség egy jelentős részének, és csak részben képesek integrálni a hazai kis- és közepes vállalatok széles hálózatát – mondta a miniszterelnök.