Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A vezető londoni gazdasági-politikai hetilap legújabb kiadásának elemzése szerint a piacok annak valószínűségét árazzák, hogy egy vagy több térségi ország leáll adósságai törlesztésével.
A folyóirat azonban hangsúlyozza: maga a "Kelet-Európa" megjelölés is pontatlan, mivel például a kazah bankok vagy az ukrán közfinanszírozás problémáinak nincs sok közük a jórészt kisebb, gazdagabb, jobban kormányzott kelet-európai EU-tagállamokhoz.
Ha Ukrajna leáll adósságtörlesztésével, vagy - és ez a valószínűbb - adósságai átrendezésére kényszerül, az még nem feltétlenül okoz bajt máshol, írja a The Economist.
A lap szerint az új EU-tagállamok előtt ott van a nyugati segítség kilátása is. Bankrendszerük jóval nagyobb mértékben integrált, mint az ázsiai bankok voltak az ottani 1997-es fizetési válság idején, és kevésbé valószínű, hogy a külföldi tulajdonos bankok kivonulnak a térségből.
Ez utóbbi lehetőségről - és a kelet-európai leánybankok bajainak a nyugati tulajdonosokra gyakorolt hatásairól - a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő a napokban mindazonáltal meglehetősen borúlátó elemzést közölt Londonban.
A cég szerint a "hosszú és mély recesszióba került" fő kelet-európai banki piacok helyzetének romlása negatív besorolási nyomást gyakorol az itt működő bankérdekeltségekre, és ez előbb-utóbb a tulajdonos nyugati bankok kockázati osztályzatainak gyengülését is okozhatja.
A Moody's szerint ebben a helyzetben "szelektívebbé" válhat a nyugat-európai tulajdonos bankok által a kelet-európai érdekeltségeknek nyújtott támogatás.
A The Economist szerint lehet, hogy az EU és az euróövezeti jegybank (EKB) nem szeretne részesévé válni nagyobb kisegítő programoknak, ezt azonban mégis meg kell majd tenniük. Nyilvánvaló, hogy a legrövidlátóbb nyugat-európai politikus sem akarná gazdasági és politikai anarchiába süllyeszteni a szomszédos országokat, fogalmaz a londoni hetilap.
A mostani időszak a legveszélyesebb Kelet-Európa számára a Szovjetunió összeomlása óta. A térség lakói jóval szegényebbek, és - jogosan - dühösebbek is lesznek, ahhoz azonban, hogy a helyzet katasztrófává fajuljon, romboló hatású protekcionista intézkedések sora és az EU fő intézményeinek leépülése kellene, áll a The Economist írásában.
A folyóirat azonban hangsúlyozza: maga a "Kelet-Európa" megjelölés is pontatlan, mivel például a kazah bankok vagy az ukrán közfinanszírozás problémáinak nincs sok közük a jórészt kisebb, gazdagabb, jobban kormányzott kelet-európai EU-tagállamokhoz.
Ha Ukrajna leáll adósságtörlesztésével, vagy - és ez a valószínűbb - adósságai átrendezésére kényszerül, az még nem feltétlenül okoz bajt máshol, írja a The Economist.
A lap szerint az új EU-tagállamok előtt ott van a nyugati segítség kilátása is. Bankrendszerük jóval nagyobb mértékben integrált, mint az ázsiai bankok voltak az ottani 1997-es fizetési válság idején, és kevésbé valószínű, hogy a külföldi tulajdonos bankok kivonulnak a térségből.
Ez utóbbi lehetőségről - és a kelet-európai leánybankok bajainak a nyugati tulajdonosokra gyakorolt hatásairól - a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő a napokban mindazonáltal meglehetősen borúlátó elemzést közölt Londonban.
A cég szerint a "hosszú és mély recesszióba került" fő kelet-európai banki piacok helyzetének romlása negatív besorolási nyomást gyakorol az itt működő bankérdekeltségekre, és ez előbb-utóbb a tulajdonos nyugati bankok kockázati osztályzatainak gyengülését is okozhatja.
A Moody's szerint ebben a helyzetben "szelektívebbé" válhat a nyugat-európai tulajdonos bankok által a kelet-európai érdekeltségeknek nyújtott támogatás.
A The Economist szerint lehet, hogy az EU és az euróövezeti jegybank (EKB) nem szeretne részesévé válni nagyobb kisegítő programoknak, ezt azonban mégis meg kell majd tenniük. Nyilvánvaló, hogy a legrövidlátóbb nyugat-európai politikus sem akarná gazdasági és politikai anarchiába süllyeszteni a szomszédos országokat, fogalmaz a londoni hetilap.
A mostani időszak a legveszélyesebb Kelet-Európa számára a Szovjetunió összeomlása óta. A térség lakói jóval szegényebbek, és - jogosan - dühösebbek is lesznek, ahhoz azonban, hogy a helyzet katasztrófává fajuljon, romboló hatású protekcionista intézkedések sora és az EU fő intézményeinek leépülése kellene, áll a The Economist írásában.
