Kelet-Európa válsága visszahathat Amerikára

Kelet-Európa országai a berlini fal leomlása óta az Egyesült Államok fontos szövetségesei lettek, amelyek az amerikai stílusú kapitalizmust támogatták és nagy kölcsönöket vettek fel a nyugat-európai bankoktól növekedésük finanszírozásához - olvasható a befolyásos lap Párizsból keltezett tudósításában, amely szerint ennek most meg kell fizetni az árát.
   
Az a lendületes fejlődés, amely Lengyelországot és Magyarországot, valamint többi egykori szocialista országot Európa legdinamikusabb piacaivá változtatta, az összeomlás küszöbén van. Ez pedig új kockázatokat jelent a globális pénzügyi rendszerre nézve, ami az Egyesült Államokra is visszahathat - érvelt a szerző a címoldalas írásban.
   
Kenneth S. Rogoff, a Harvard Egyetem professzora, a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezető közgazdásza dominóhatást emleget. Mint az újságban rámutatott: a nemzetközi hitelpiacok egymáshoz kapcsolódnak, és a lavinaszerűen terjedő kelet-európai és balti hitelválság akár New York állam kötvényeinek beomlásához vezethet.
   
A The New York Times rámutatott: Közép- és Kelet-Európa számára - amely nyaktörő ütemű növekedést produkált a nyugati hiteleknek köszönhetően - nem is jöhetne rosszabbkor a válság. A globális visszaesés kedvezőtlen hatása után a hitelek elapadása azzal fenyeget, hogy a térség országai lejtmenetbe kerülnek. A régió átlagos növekedési üteme tavaly 3,2 százalékra esett vissza a 2007-es 5,4 százalékról, és idén már a térségi GDP zsugorodása várható.
   
Nemzetközi pénzügyi vezetők attól tartanak, hogy a súlyos regionális gazdasági válság olyan fertőzést indíthat el a térség valutái között, amely a 90-es évek végi ázsiai pénzügyi válságra emlékeztet. Akkor az ottani feltörekvő gazdaságok, köztük Thaiföld külföldi hitelekből finanszírozták a növekedést, de tartozásuk hirtelen több lett annál, mint amennyit vissza tudtak fizetni, amikor nemzeti valutájuk értékét vesztette.