Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Thomas Mirrow, az EBRD elnöke. A kormányok segítségére is szükség lesz © AP |
A Le Figaro értesülése szerint az EBRD programja Magyarország mellett, a három balti állam, valamint Bulgária, Románia és az Európai Unión kívül Ukrajna és Szerbia bankjait érinti. A támogatást azonban nem az országok, hanem közvetlenül az érintett bankok kapják.
Mirrow szerint az anyabankok tőkekivonása kelet-európai leányvállalataikból nem vált általánossá, hanem inkább a megdrágult hitelek jelentenek problémát, amelyhez kiegészítő kockázatként járul a nemzeti valutákra gyakorolt nyomás. „A támogatási programunkat minél előbb be kell indítani, egyébként hitelválság fenyeget Kelet-Európában, azaz nincs elégséges finanszírozás a vállalatok, a háztartások és a külkereskedelem számára” – mutatott rá a bankelnök.
Mirrow üdvözölte, hogy az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Csehország kezdeményezésére a vasárnapi rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozón az európai állam- és kormányfők külön tárgyalnak a kelet-európai térség pénzügyi és gazdasági helyzetéről, ugyanis „a keleti helyzet kihat a teljes kontinensre”. Az eurózóna számára a kockázatot azt jelenti, hogy 10-12 nyugat-európai, elsősorban osztrák, német, svéd, francia, görög és olasz bank jelentős tőkével van jelen Kelet-Európában, s leányvállalataik csődje valószínűleg kihatna az eurózónára is. A Lehman Brothers tapasztalata alapján (amikor is egy nagybank csődjét megérezte a teljes pénzügyi szektor és a reálgazdaság is) mindent meg kell tenni, hogy ne következzen be a kelet-európai bankszektor csődje – vélte az ERBD elnöke.
Mirrow elismerte, hogy a devizalapú hitelek felvételének folytatása „játék a tűzzel”, de ugyanakkor lehetetlennek tartja annak betiltását, hiszen a kelet-európai országok saját valutájukban csak nagyon magas kamatokkal tudnának hosszú távú kölcsönökhöz jutni. A bankelnök Lengyelország példáját tartja követhetőnek, ahol a bankok adósságállománya és a saját tőkéje közötti arány jóval óvatosabb, mint a többi kelet-európai országban.
Az EBRD elnöke szerint a válság nem alkalmas pillanat az eurózóna kibővítésére, de szerinte most kell elkezdeni a belépést egy bővítési mechanizmusba. El kell kezdeni a tárgyalásokat az eurózóna és az Európai Unió tagállami között, meghatározva minden egyes ország számára a szükséges lépéseket az eurózónához való csatlakozásig, hogy a dátumok egyértelműek legyenek. Ez a folyamat pénzügyi és makrogazdasági szinten is stabilizálná az országokat. A maastrichti kritériumokon viszont nem szabad változtatni Mirrow szerint.
