A tudósítás kiemelte, hogy az inflációs cél 3 százalékos, amit Magyarországon már ebben a negyedévben el akarnak érni. Ennek érdekében legutóbb (idén januárban) 9,50 százalékra csökkentették a jegybanki alapkamatot, amivel az országnak – akárcsak korábban – a keleti piacok közül a legmagasabb kockázati felára van.

Az újság valószínűtlennek nevezte, hogy 2008 őszéhez hasonlóan ismét 300 bázisponttal emeljék majd a kamatlábat. Mindez ellentmondana annak a meghirdetett irányvonalnak, amely középtávon kamatcsökkentéssel számol. Továbbá egy ilyen pénzpolitikai intézkedés az amúgy is lefékeződött konjunktúrát tovább bénítaná – írta a FAZ, utalva arra: elemzők rövid távon olyan mozgással számolnak, amelynek keretében az euró 300 és 320 forint között lesz majd.

A lap megszólaltatta a bécsi Erste Bank egyik szakértőjét, aki feltette a kérdést, hogy nem lenne-e okosabb egy árfolyamcélt követni. Ennek kapcsán idézte Simor Andrást, a jegybank elnökét, aki a FAZ-nak még tavaly ősszel nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az inflációs cél növelte a pénzpolitikai hitelességet. Simor értékelése szerint az árfolyamok a magyar bruttó nemzeti termék alakulását csak rövid távon befolyásolják, hosszabb távon ugyanakkor a magyar gazdaság mindenekelőtt az európai uniós és különösen a német konjunktúra-kilátásoktól függ. Ezek a kilátások azonban továbbra is komorak – fűzte hozzá a lap.

A nemzetközi intézetek megítélése alapján Magyarország csak lassan lesz úrrá a jelenlegi válságon – írta a FAZ, utalva arra, hogy a posztkommunista Európa egykori mintadiákjának gazdasága ebben az évben legkevesebb 2 százalékkal esik vissza, s csekély növekedés csak 2011-ben várható.