Almunia az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek kötetlen találkozója után tartott sajtótájékoztatót Jean-Claude Junckerrel, a csoport elnökével együtt. Az EU egy speciális alapból eddig Magyarországnak és Lettországnak nyújtott „középtávú fizetésimérleg-támogatást”. Elemzők már régebb óta úgy vélik, hogy Románia lehet a következő uniós tagország, amely egy nemzetközi szervezettől támogatást kér a világgazdasági válság miatt.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már közölte, hogy szakértői a héten Bukarestbe utaznak tárgyalni egy esetleges támogatási programról. Az IMF a magyar és a lett programban is részt vesz. Almunia jelezte, hogy Brüsszelnek mind a román hatóságokkal, mind a valutaalappal egyeztetnie kell, egyebek között a pénzügyi szükségletekről. Az unió készen áll a tárgyalásokra – fűzte hozzá.

Josef Pröll osztrák pénzügyminiszter egy friss sajtónyilatkozatban felvetette, hogy az EU növelje meg annak a – nemrégiben 12-ről 25 milliárd eurósra duzzasztott – pénzügyi alapnak a keretét, amely az eurózónán kívüli EU-tagállamok segítését szolgálja, és amelyből Rigát és Budapestet is támogatták. Juncker most úgy vélte, egyelőre nincs szükség ilyen lépésre, még akkor sem, ha Románia és más országok is jelentkeznek segítségért.

Magyar kormánytagok az elmúlt hetekben többször tettek olyan nyilatkozatot, hogy uniós tagországok ma „sorban állnak” azért a támogatásért, amelyet Magyarország elsőként vett igénybe tavaly.

Juncker és Almunia ismét elvetették azt is, hogy a kelet- és közép-európai térség országait egy blokként kezeljék a gazdasági támogatás eldöntésekor. Minden ország esetében külön kell megvizsgálni a támogatást – szögezte le a luxemburgi miniszterelnök, hozzátéve, megosztaná az EU-t, ha egy országcsoportnak külön nyújtanának segítséget.

Juncker ismét kereken elutasította azt a felvetést, hogy uniós részről gyorsítsák azt a folyamatot, amelyen keresztül az arra alkalmas tagországok csatlakozhatnak az euróövezethez. Mindenekelőtt Magyarország sürgeti, hogy az EU ne „előszobáztassa” az eurót bevezetni kívánókat két éven át. Juncker szerint azonban nincs lehetőség egyetlen euróbevezetési kritérium, így a kétéves árfolyammechanizmus-tagság megváltoztatására sem. „Az euróövezet szavahihetősége forog kockán” – fogalmazott az elnök.

Szóba került a találkozón az az amerikai javaslat is, hogy a gazdaságélénkítés jegyében a kormányok növeljék kiadásaikat. Mint a sajtótájékoztatón Juncker fogalmazott, az euróövezeti miniszterek szerint ez olyan költségvetési erőfeszítést igényel, amely nem felel meg az uniós országok elképzeléseinek. E témáról szó lesz a közelgő csúcsszintű nemzetközi tárgyalásokon is, amelyek témája a nemzetközi pénzügyi rendszer átfogó reformja.

Almunia hétfőn arra is utalt, hogy elképzelhető, a fokozatos gazdaságélénkülés csak jövőre indul meg az EU-ban. Juncker hozzátette, már a legutóbbi, februári miniszteri találkozó óta is jelentősen romlott a helyzet, súlyosbodott a recesszió.

Kedden az összes EU-tagország pénzügyminisztere tartja szokásos havi találkozóját Brüsszelben. A napirenden egyebek között a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjainak áttekintése szerepel. Megkísérelnek megállapodásra jutni a kedvezményes áfakulcsok sorsáról is.