Példátlan kampány előzte meg a 2027-es költségvetést. Magyar Péter szerint teljes rendszereket alakítanak át, ugyanakkor a kormány elődei nem éppen sikeres fogásaiból is merít. Végigelemeztük az intézkedéseket és számokat, továbbá infografikán is bemutatjuk a változásokat – pénzben kifejezett hatásaikkal együtt.
A magyar gazdaság kilábalhat a többéves stagnálásból, de a növekedés tartóssága még kérdéses. Az euró bevezetése olcsóbb finanszírozást és nagyobb stabilitást hozhat, ám önmagában nem oldja meg a gazdaság problémáit. A piacok megelőlegezték a bizalmat Magyarországnak, de azt még meg is kell szolgálni – véli Kolozsi Pál Péter, a GKI szakmai igazgatója. Interjú.
Magyarországon lélegzetelállító sebességgel zajlanak a változások, de belépni az euróövezetbe egészen más tészta – írja közös cikkében Piotr Skolimowski és Gergely András. Ha sikerül, az teljessé teszi az ország politikai rehabilitációját, és visszavezeti a magyarokat az európai politika főáramába. Az üzleti élet és a lakosság egyaránt támogatja.
2032. január 1. most először nem csak távoli spekulációnak tűnik az euró magyarországi bevezetéséről szóló vitában. A Portfolio Back to Europe 2026 konferenciáján elhangzottak szerint, ha Magyarország 2030-ra teljesítené a maastrichti kritériumokat, akkor 2031-ben születhetne döntés, és 2032 első napján akár megtörténhetne az átállás. Ez még nem hivatalos céldátum, nem garancia és nem kész forgatókönyv. De magánszemélyként nagyon is érdemes végiggondolni: mi történne a fizetéssekkel, hitelekkel, bankszámlákkal és a megtakarításokkal, ha egyszer tényleg bevezetik az eurót? A Bankmonitor elemzése.
Kurali Zoltán MNB-alelnök szerint ehhez 2029-ben kellene megtenni az euróövezeti csatlakozás belépési szándéknyilatkozatát.
A fejlett országokban az állampapír-hozamok több ok együttes hatása miatt emelkednek, és a folyamatnak még nincs vége. A magyar hozamok elsősorban az eurócsatlakozási sztori miatt estek, ha ez a történet kipukkadna, kilőnének a hazai hozamszintek. Némi emelkedés így is várható, a nemzetközi hozamemelkedés korlátozza, meddig csökkenhetnek a magyar hozamok.
Az előző kormány az euróövezetből való kimaradást stratégiai kérdésnek tekintette, ami óriási hiba volt – véli Patai Mihály, az MNB korábbi alelnöke, aki nem szavazta meg, hogy a székházfelújítást végző „rablócsapat” költségkeretét utólag megduplázzák, mondván „gyakorlatilag nem csináltak semmit, majd újra kértek közel ötvenmilliárdot”.
A jövő évi költségvetés mutathatja meg azt, komolyan gondolja-e a kormány a közös európai pénz bevezetését Magyarországon.
A mostani 3 százalék helyett 2028-tól 2,5 százalék lesz a magyar jegybank inflációs célja. De mivel a jegybank e cél elérésére optimalizál, a döntéseket ez máris befolyásolja. A jegybank szerint a célcsökkentésre most van tér, a hatásai kedvezők lesznek, nem mellesleg szükséges az euróbevezetéshez.
Az euró bevezetéséhez a pénzügyi kormányzat és a jegybank között olyan fegyelmezett, egymás szándékait értő, támogató együttműködésére van szükség, amire eddig még nem volt példa. A többi teendő sem rutingyakorlat, és a gazdaságpolitikai eszköztár nem éppen eurókonform.
Mennyire lenne nagy szüksége az országnak az euróra, mennyire kell rohanni vele, és mi történne, ha mégsem sikerülne gyorsan bevezetni? Erről is beszélt a PM államtitkára, az MNB alelnöke és egy akadémikus a Közgazdász vándorgyűlésen.
A 2010-es évek közepén Magyarország minden kritériumot teljesített, de a gazdaságpolitika „kiváró álláspontra” helyezkedett az euró bevezetésével kapcsolatban – mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki a 2010-es évek közepén éppen Magyarország nemzetgazdasági minisztere volt.
A lap szerint az irány pozitív - de egyelőre a piac csupán a kormányváltást, a Nyugathoz való visszatérés reményét árazta. Most a visszatérésnek valóban meg is kellene történnie ahhoz, hogy a Tisza pozitív piaci fogadtatása tartós maradhasson.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jelenlegi középtávú inflációs cél túl magas. Amennyiben ez döntéshozói szinten is lecsapódik, az sokrétű átalakításokhoz vezethet a magyar nemzetgazdaság szövetében. Érintheti az államháztartást, a fizetéseket, vagy akár azt is, hogy hétköznapi tárgyakért mennyit kell fizetni a boltban.
Banai Péter Benő az MNB podcastjában beszélt arról is, hogy a jegybanknak érdemes lenne felülvizsgálnia a bevezetéssel összefüggésben az inflációs célját.
A Videoton társ-vezérigazgatója, egyben az MGYOSZ elnöke szerint az euró bevezetését ambiciózus, de fontos célnak tartja, a Magyarországon beruházó multiktól pedig elvárná, hogy egyenlően kezeljék a magyar beszállítókat.
A Tisza szavazói közt már szinte alig találni ellenzőt.
A tanulság az, hogy évtizedekig tartó gazdasági, politikai változásokat hozhat, ha elrontja valaki a ciklus elején – véli az elemző.
A hitelminősítők értékelését is javítaná, ha Magyarország belépne az euróbevezetés előszobájának számít árfolyammechanizmusba. Az őszi hitelminősítések már kritikusak lehetnek, e ponton már segíthet, ha a kormány az árfolyammechanizmus felé igyekszik.
A hamarosan hivatalba lépő Tisza-kormány által bejelentett eurócsatlakozási irány pozitív fejlemény a költségvetés számára, de fontos, hogy a közös deviza bevezetése megfelelő intézményi és gazdasági körülmények közt történjen – figyelmeztet Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Arról is beszél, kell-e kiigazítás a költségvetési hiány kordában tartására.
