Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A magyar állam nincs abban a helyzetben, hogy et száz százalékig egyedüloldja meg - fogalmazott a szakminiszter az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának zárt ülése előtt. Nagyon fontos, hogy Magyarország belül maradjon a 3 százalékos államháztartási hiánycélon, így semmilyen olyan megoldás nem támogatható, amely ezt veszélyezteti.
Veres nem kívánta kommentálni azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a Pénzügyminisztérium nem támogatja a devizahitelek forinthitellé váltását. A minisztériumnál számolják azt, hogy mekkora költséggel járna a hitelek átváltása - tette hozzá. Arra a kérdésre, mekkora tételről lehet szó azt mondta: a GDP több százalékát is elérheti hiányban.
A magánszemélyeknél lévő, devizaalapon folyósított jelzáloghitelek értéke nagyjából 2.600 milliárd forint, ha ehhez még hozzászámolják a szabad felhasználású hiteleket is, akkor ennek a duplájáról, nagyjából 5.000 milliárd forintról van szó. Ha a számítások elkészültek, azt követően tudja a kormány megítélni, hogy a devizahitelek átváltása mivel járhat - mondta.
A még pénteken az MTI birtokába került, a kormány számára készített előterjesztésből és szakértői dokumentumból az derült ki: a devizahitelek piaci árfolyamon történő forintosításának költsége éves szinten akár 263 milliárd forint többletkiadást is jelenthetne, állami segítség nélkül ennyivel emelkedne az érintettek terhe a legpesszimistább forgatókönyv szerint.
A dokumentum leszögezi: ha a lakosság törlesztőrészleteinek emelkedését 30 százalékban maximalizálnák, akkor a többletteher negyedét fizetné a lakosság, az állam és a bank együtt pedig - a hitel futamideje alatt - évente hozzávetőleg 200 milliárd forintot.
