A nyugati cégek jól kihasználták azokat a lehetőségeket, amelyeket 20 évvel ezelőtt Kelet-Európa kínált. Áruházláncok, bankok, gépgyárak és autógyárak települtek oda, és valamennyien remekül kerestek az üzleteken. Milliárdok folytak Nyugat-Európába, mert a magyarok, a csehek és a szlovákok onnan importálják gépeiket és fogyasztási cikkeiket. A kelet-európai üzleteknek köszönhetően a német cégek megerősödtek a versenyben.

Ma ezt a térséget keményebben sújtja a recesszió, mint a Nyugatot, Lettországot és Magyarországot már a Nemzetközi Valutaalap milliárdjaival kellett megsegíteni, írta a lap, rámutatva: a keleti szomszédok iránti különleges felelősségből most azonban nem sokat tapasztalni. Az EU nem akarja megerősíteni a kelet-európai országoknak szánt segélyalapját, és Berlinből is gyakran hallatszanak olyan kritikus hangok: „csak nehogy túl sok pénzt adjunk Kelet-Európának.”

A Handelsblatt szerint ennek a vonakodásnak végzetes következményei lehetnek: az emberek Prágában, Varsóban és Budapesten ismét másodosztályú európainak érzik magukat, és joggal várnak több szolidaritást a gazdag Nyugattól. „Aki ugyanis jól keresett az új tagországokon, annak a nehéz időkben sem szabadna megfeledkeznie arról, hogy ezek az országok nem csak ügyfelek, hanem partnerek is”" – írta az újság.

Az EU sokkal többet tehetne keleti tagországaiért, hangsúlyozta Stefan Menzel. A cikkíró a szolidaritás lehetséges jelének tartaná, ha az EU 10-12 milliárd euróval megemelné a nehéz helyzetbe jutott országok számára elkülönített segélyalapját. Ez a pénz jóval kevesebb lenne annál a három számjegyű milliárdos összegnél, amennyibe a bankok szanálása kerül.

Az újság első oldalán közölt kommentár szerint Németországnak jobban ki kellene állnia a keleti országok mellett, és nem csak azért, mert saját példájából ismeri a Kelet és a Nyugat közötti összenövéssel járó nehézségeket. Hanem azért is, mert a baltikumi, a lengyelországi és a magyarországi demokratikus mozgalmak jelentették az egykori NDK békés forradalmának az előfeltételeit. Ám a segítségnyújtás nem lehet kizárólag Németország feladata, abban a többi gazdag tagországnak ugyanúgy részt kell vennie.

Kelet-Európa integrációja az elmúlt két évtizedben rendkívül sikeres volt. A kelet-európai fellendülés millióknak hozott felemelkedést a szegénységből. Végzetes hiba lenne, ha most, a válság idején új fal épülne fel, vélekedett a lap.