Az Ecostat szerint az idei első negyedévben 4,3 százalékkal, a második negyedévben 4,4 százalékkal, a harmadik negyedévben 3,8 százalékkal, a negyedik negyedévben 3,9 százalékkal esik vissza a GDP. A lakossági fogyasztás 2009-ben 4,7 százalékkal csökken, a beruházások 5,7 százalékkal, az export 10,8 százalékkal, az import pedig 12,3 százalékkal zsugorodik. Az államháztartás várható GDP-arányos hiánya az idén eredményszemléletben (ESA'95) 2,9 százalék lesz, 26 166 milliárd forintos nominális GDP mellett – áll az előrejelzésben. Az Ecostat az év végére 8-8,5 százalékos alapkamatot vár.

Az Ecostat elemzése szerint a következő években a magyar gazdaságnak jelentős kihívásokkal kell szembenéznie. A kereslet visszaesése mellett romló nemzetközi megítélés, forint-leértékelődés és a külső finanszírozással kapcsolatos nehézségek is sújtják az országot. Egyidejűleg kell javítani az államháztartás egyenlegét, védeni a forint árfolyamát, és el kell indítani a fejlődés hosszú távú fenntarthatóságát biztosító strukturális- és adóreformokat. Keresletélénkítő intézkedésekre alig marad forrás. Az utolsó hetekben a forint jelentősen leértékelődött, ami drágítja az államháztartási hiány finanszírozását, ugyanakkor az exportra gyakorolt kedvező hatását csak részben tudtuk kihasználni. A devizában eladósodott rétegek kiadásai jelentősen emelkedtek.

Idén az ipari termelés erősen visszaesik, az építőipar recessziója tovább tart. A mezőgazdaság tavalyi kiugró teljesítményét várhatóan nem tudja megismételni, a szolgáltató ágazatokban a kereslethiány kevésbé érezteti a hatását.

A reálgazdaságot elsősorban a kereslet általános visszaesése sújtja, amit az export januári 31 százalékos visszaesése is mutat. A hazai értékesítés csökkenése kisebb mértékű. A termelés visszaesésével szaporodnak az elbocsátások, ami szűkíti a belföldi keresletet. Az államháztartás bevételei is csökkennek, a munkanélküli ellátások, segélyek stb. iránti igény növeli az államháztartási hiányt, ami további megszorító intézkedéseket kényszerít ki - mutat rá az elemzés.

2008. utolsó negyedévében a háztartások fogyasztása 4,4 százalékkal csökkent, az év egészében az előző évinél 0,7 százalékkal fordítottunk kevesebbet a fogyasztási kiadásokra az Ecostat szerint. A háztartások végső fogyasztása éves szinten stagnált, míg a közösségi fogyasztás 2,1 százalékkal szűkült, és a negyedik negyedévben erőteljesen, 9,5 százalékkal csökkent, alapvetően a bázishatás következményeként.

Az Ecostat elemzése 2009-ben a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelmének 4-5 százalékos csökkenésével számol, és a lakossági fogyasztás nagymértékű, 4,7 százalékos csökkenését valószínűsítik, részben az egyensúly javító intézkedések, részben pedig az óvatossági motívum erősödésének a következményeként. A lakossági fogyasztás mellett a közösségi fogyasztási kiadások is visszaesnek, mintegy 3 százalékkal.

2009-ben folytatódnak a kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatok: az idei foglalkoztatás-csökkenés meghaladhatja a 100 ezer főt. A visszaesést mérsékelheti, ha lehetőség lesz állami keresletélénkítésre, illetve ha elbocsátás helyett a munkaidő- és munkabér-csökkentés eszköze széles körben elterjed. Az adójavaslatok között szereplő 5 százalékos munkáltatói járulékcsökkentés munkaerő keresletösztönző hatása hosszabb távon jelentkezik majd. A legnagyobb elbocsátó ágazatok valószínűleg a gépipar, az építőipar, később pedig a kereskedelem lesznek, de néhány olyan szolgáltató ágazat, mint a vendéglátás, ingatlanügyek-gazdasági szolgáltatás is veszélyben van.

A tavalyi év egészében így 7,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami 0,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A gazdasági válság következtében 2009 egészére átlagosan 9,5 százalék körüli munkanélküliségi rátára számít a gazdaságkutató.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a negyedik negyedévben 2,7 százalékkal, az év egészében pedig 2,6 százalékkal esett vissza, amely a legnagyobb súlyt képviselő ágazatokban (a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, posta és távközlés, és az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás) volt jelentős. A bruttó állóeszköz-felhalmozásban 2009-re az előző évinél jóval nagyobb mértékű, 5,7 százalékos visszaesést feltételeznek az elemzők.

2008 egészében a külkereskedelmi termékforgalom volumene mind az exportban, mind az importban mintegy 3 százalékkal nőtt, az év második felében a dinamika mindkét viszonylatban csökkent. A külkereskedelmi egyenleg pozitív tartományban maradt. Az év során a cserearány 1,7 százalékkal romlott.

Az Ecostat 2009-ben a külkereskedelem jelentős, a GDP visszaesését meghaladó mértékű csökkenésére számít mind a kivitelben, mind a behozatalban. Az év egészében az export 10,8 százalékos csökkenése várható. A közvetlen és közvetett hatásokat is figyelembe véve 2009-ben az import 12,3 százalékos visszaesésével számolnak, ebből 3,5 százalék a fogyasztás, 8 százalék az export és 0,8 százalék a beruházás visszaesése. Jövőre mindkét viszonylatban enyhe növekedés valószínűsíthető az elemzők szerint.

A fogyasztói árak 2008-ban 6,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. 2009 első két hónapjában folytatódott a fogyasztói árak növekedésének mérséklődése. Az Ecostat előrejelzése alapján az év első felében a fogyasztói árak a január-februári szinten maradnak, az év második felében azonban a tervezett adóemelések és az előző évhez viszonyítottan gyenge forint hatására némi inflációgyorsulás következik be. A fogyasztói árak 2009-ben 3,4 százalékkal emelkednek.

A 2008-ra tervezett 4,2 százalékos GDP-arányos pénzforgalmi deficit helyett 3,3 százalék lett a hiány önkormányzatok nélkül, ami 200-250 milliárd forintos mérséklést jelent. Az Ecostat ugyanakkor megjegyzi, hogy a gazdasági növekedés kilátásai fél év alatt több mint 6 százalékponttal romlottak, ami érzékenyen érinti mind a bevételi, mind a kiadási oldalt. A kormány által kidolgozott legújabb makropálya mintegy 2-2,5 százalékponttal rosszabb, mint ami az elfogadott költségvetésben szerepel. Ez 200-240 milliárd forint pluszpénz előteremtését teszi szükségessé. Az államháztartás ESA rendszer szerint számolt hiánya 2009-ben várhatóan a GDP 2,9 százaléka lesz.

A folyó fizetési mérleg helyzete 2008-ban az előző évhez képest jelentős mértékben romlott. A külső finanszírozási igény a vizsgált időszakban mintegy 5 milliárd euró lett, ami az egy évvel korábbi időszakhoz képest körülbelül 800 millió eurós növekedést jelent. A folyó fizetési mérleg hiánya az Ecostat prognózisa szerint 2008-ban 7,8 milliárd euró körül, idén pedig mintegy 3,8 milliárd eurós hiányt várnak az elemzők. 2010-ben a hiány ismét növekszik, a deficit mértékét 4,8 milliárd euróra valószínűsítik.

Az Ecostat előrejelzése a nemzetközi előrejelzéseket illetően arra mutat rá, hogy a világgazdaságban rendkívül nagy és sokrétű a bizonytalanság, a termelési, a forgalmi, befektetési mutatószámok azt jelzik, hogy a visszaesés nem érte el a mélypontját. A nemzetközi szervezetek előrejelzései hónapról-hónapra pesszimistábbak, viszont ma már egyetértés látszik az előrejelzések között abban, hogy 2009-ben biztosan nem kezdődik meg a kilábalás, és növekedés leghamarabb 2010-ben veheti kezdetét. Az Ecostat elemzése ugyanakkor megjegyzi, hogy lakosság helyzete is polarizálódik, a gazdaságilag és politikailag instabil országok egyre nehezebben kormányozhatók.

Megjegyzés: a) Az év végén