Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Jelenleg Európában átlagosan ötször annyit kell fizetni a boltban az élelmiszerekért, mint amennyit a termelők kapnak. A közelmúltban az élelmiszerárak nagyfokú ingadozása volt jellemző. Ennek a képviselők szerint nem egyértelmű a mezőgazdaságra gyakorolt hatása: míg egyesek hasznot húztak az árak emelkedéséből, addig mások – többnyire az állattenyésztők és az élelmiszer-feldolgozók – jóval magasabb költségekkel kénytelenek számolni.
Az állásfoglalás megállapítja: egyes nagy áruházak vásárlóerejüket a beszállítóiknak fizetett árak fenntarthatatlan szintre való lenyomására és tisztességtelen feltételek kialakítására használják fel.
Az EP aggasztónak tartja azt is, hogy tőkeerős kereskedő cégek időnként előállítási költségük alatti áron kínálják az árut, azért, hogy minél több vásárlót csalogathassanak az áruházba.
Glattfelder Béla néppárti EP-képviselő a szavazás nyomán kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy az EU, a közös agrárpolitika sorozatos reformjaival, a termelők érdekeivel ellentétesen módosította a szabályozást. A gabonaintervenció eltörlése például növeli az árak kiszámíthatatlanságát, a termelők kiszolgáltatottságát a felvásárlókkal szemben, állapította meg.
