Mire megy el a magyarok pénze? És az osztrákoké? Vagy a románoké?
Az élelmiszer-kiadások viszik a prímet Magyarországon és a környező országokban, a különbségek azonban látványosak. Friss adatok a költésekről.
#élelmiszer
Újra beválthatják a tavalyi nyugdíjas élelmiszerutalványt azok a kereskedők, akiknek a nyakán maradt
Szeptember 30-áig jelentkezhetnek az Államkincstárnál.
Egy százalékra csökkentik az élelmiszerek és alkoholmentes italok forgalmi adóját Japánban
Az intézkedést két évre vezethetik be.
Nem spórolás, hanem stratégia: miért épít egyre több konyha kényelmi élelmiszerekre?
A vendéglátás világa az elmúlt években csendben, de alapjaiban változott meg. A vendég ma is ugyanazt várja: minőséget, élményt, kiszámíthatóságot. A háttérben azonban egyre több a bizonytalanság. Munkaerőhiány, folyamatosan változó kereslet, növekvő költségek – ezek mind olyan tényezők, amelyek új működési logikát kényszerítettek ki a konyhákban. Ebben a környezetben kerültek újra fókuszba a kényelmi élelmiszerek. Nem mint „gyors megoldások”, hanem mint tudatosan használt, stratégiai eszközök. Ma már nem az a kérdés, hogy használ-e egy konyha kényelmi terméket, hanem az, hogy hol, hogyan és milyen minőségben teszi ezt.
Rákapcsol a Kifli, egyenesen az ágyásból szállít házhoz magyar termelőktől
A friss termékek jelentik a jövőben a növekedés egyik fontos pillérét, ezért a Kifli.hu belehúz ezen a téren. Az előző üzleti évében 57 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt elérő cég jelenleg 300 településen vállal házhoz szállítást.
„Az első és legfontosabb feladat a súlyos áfacsalások kiküszöbölése” – hogyan lehet újra kitalálni a magyar mezőgazdaságot?
„Régi segítőink, az időjárás, a talaj, a támogatás, a munkaerő cserben hagytak minket, elfogytak, kimerültek” – mondta a HVG-nek nyilatkozó szakértők egyike. Lépéskényszerben van a magyar agrárium, de milyen konkrét intézkedésekre lenne szükség most, amikor minden megváltozik? Minden tényező abba az irányba mutat, hogy az ágazat szereplői csak integrációk építésével maradhatnak talpon.
Nem melléktermék, hanem jövő: a BAHAMAS magyar innovációja, amely átírja a húsipar logikáját
A vendéglátás és a közétkeztetés világa ritkán kap reflektorfényt úgy, hogy egyszerre szóljon innovációról, fenntarthatóságról és üzleti realitásokról. A SIRHA Budapest azonban évről évre pontosan ezt teszi: megmutatja, merre tart a szakma, és melyek azok a megoldások, amelyek nemcsak jól hangzanak, hanem működnek is a konyhák mindennapjaiban.
Vége a hónapok óta tartó trendnek: drágább lett márciusban a HVG vasárnapi menüje
Picivel drágább lett a HVG vasárnapi menüje márciusban az előző hónaphoz képest, de éves szinten még így is kevesebbet kellett a hozzávalókért fizetni.
Újabb turnét indít a Lidl: polgármesterek küldhetnek meghívót a guruló boltnak
Április végén a nyugat-magyarországi településekre látogat el a Lidl furgonboltja.
A kulisszák mögött: így működik a fenntartható vendéglátás valójában
A vendéglátás és a közétkeztetés világa az elmúlt években alapjaiban alakult át. Az infláció, az ellátási láncok akadozása, az energiaárak emelkedése és a munkaerőhiány egyaránt arra kényszerítette a szektort, hogy újragondolja működését. A fókusz ma már nem csupán a minőségi alapanyagokon vagy a kreatív konyhai megoldásokon van, hanem azon is, hogyan lehet stabilan, kiszámíthatóan és fenntarthatóan működtetni egy konyhát – legyen szó egy étteremről vagy több ezer adagot ellátó közétkeztetésről.
Két hónappal a választás előtt csak a borsóleves lett drágább – a HVG februári bevásárlókosara
Még olcsóbb lett a vasárnapi ebédmenü. A külföldi láncok, úgy tűnik, fittyet hánynak az élelmiszer-inflációra, ugyanis körképünk alapján havi szinten közel 2 százalékkal, éves összevetésben pedig 13 százalékkal csökkent a hozzávalók ára. Igaz, a borsóleves kicsit kilóg a sorból.
Itt a lista: ezek a termékek lesznek kisebbek a boltokban
Állateledelek, húsvéti édességek és sajtok kerülnek kisebb kiszerelésben a polcokra:
Tényleg félnünk kell már az almaevéstől is?
Ehetünk-e almát, vagy már azt is mérlegelni kell, miből mennyi marad benne? Mit ér a mosás, a hámozás, eltűnnek-e a vegyszermaradványok sütés vagy főzés után, és mi a különbség a bio és a hagyományos alma között? Miért csak néhány almafajtát látunk a boltokban, és hogyan torzítja a piacot a 27 százalékos áfa? Németh Gyula több mint húsz éve foglalkozik biogazdálkodással. A szakemberrel vegyszermaradványokról, az almatermesztés kihívásairól, a bio és a konvencionális almák közti különbségekről is beszélgettünk, a közelmúlt vitái nyomán.
Mindenki 8 ezer forint alatt: olcsóbb lett a vasárnapi menü
Olcsóbb lett a HVG vasárnapi menüje: az összetevőkért kevesebb mint 7600 forintot kellett fizetni január végén, ami 4 százalékos csökkenést jelent az egy hónappal korábbihoz képest.
A piac fekete gyémántja: mi kerül egy halon több mint egymilliárd forintba?
Az értékes halak Wall Streetje, így emlegetik a tokiói Tojoszut, a világ legnagyobb halpiacát, ahol sorra dőlnek meg az árrekordok a kékúszójú tonhalakért. Miért ilyen nagy a verseny a halért és mi lesz a sorsa?
100 000 ember rá a bizonyíték: rákot és cukorbetegséget is okozhatnak a tartósítószerek
Francia kutatók két vizsgálatot is végeztek a különböző élelmiszeripari tartósítószerek hatásairól, az eredmények pedig erős figyelmeztetésként szolgálnak.
Olcsóbb lett a vasárnapi ebéd a legnagyobb boltláncokban – itt a HVG decemberi bevásárlókosara
A HVG vasárnapi ebédjéhez szükséges hozzávalók átlagosan 7800 forintba kerültek a boltláncokban december végén, ami elmarad az egy hónappal és az egy évvel korábbi összegtől. A mentes termékeknél is mérsékelt csökkenés következett be.
Mindenki ismer egy helyet, ahol sokkal finomabb a tojás – akkor miért vesszük meg mégis a szupermarketben?
Sóvárgunk a „régi ízek” után, és az ország tele van termékeny termőföldekkel, mégsem jutunk még több valódi, jó minőségű helyi alapanyaghoz. Hogyan hátráltatja a szabályozási rendszer a termelők munkáját, ezáltal azt is, hogy minőségi termékekhez jussunk? És vajon ehetünk-e jobban, mint a nagyszüleink?
Kiderült, hogy mennyit költenek a magyarok a karácsonyi menüre
A húsok toplistáján meglepetésre a csirke vezet, a fiatalok 13 százaléka viszont egyáltalán nem kér húst.
Ha nincs a kínálatban 3000 forint alatti étel, meg sem állnak az emberek a food truck mellett
Sokkal többen vásároltak food truckban, mint egy éve, viszont annyival kevesebb ételt vettek, hogy a forgalom így is csak stagnálni tudott.