Jóllehet az Európai Bizottság az unió mind a 27 tagországában jelentős nehézségeket és – Ciprus egyedüli kivételével – gazdasági visszaesést vár az idén, a három legnagyobb mértékű hanyatlással kelet-európai országoknak, egészen pontosan a balti államoknak kell szembenézniük.

Miközben a prognózis szerint uniós szinten átlagosan 4 százalék lesz a gazdasági csökkenés, Lettországban 13,1, Litvániában 11, Észtországban 10,3 százalékos visszaesést jósol a bizottság, amely a teljes térségre is tovább rontotta előző, januári jóslatait is.

Magyarországon 6,3 százalékos, Romániában 4,0 százalékos, Csehországban 2,7 százalékos, Lengyelországban 1,4 százalékos, Bulgáriában 1,6 százalékos GDP-csökkenést vár Brüsszel ebben az évben. A korábbinál rosszabb irányzatok elemzők szerint ronthatják az euróövezethez nem tartozó országok kilátásait az uniós közös pénz bevezetésére is.

Az eurózónához tartozó kelet-európai tagállamokban – Szlovéniában és Szlovákiában – mindazonáltal nem ígérkezik jobbnak a várt teljesítmény: hazai össztermékük (GDP) Brüsszel szerint 3,4 százalékkal, illetve 2,6 százalékkal csökken ez évben.

Kirívóan magasra (11,3-15,7 százalék) nő a munkanélküliségi arány is a balti államokban a jóslat szerint, bár uniós szinten a legnagyobb arányra (17,3 százalék) Spanyolországban számít Brüsszel. Szlovákiában is magas, 12 százalékos rátát jósolnak ez évben.

Ami az államháztartási deficitet illeti, Magyarország előkelő helyre léphet a térségben már a bizottság által számított 3,4 százalékkal is a GDP-hez képest. Nyolc országban (balti államok, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia Szlovénia) ugyanis idén magasabb lesz a hiány (4,3-11,1), mint Magyarországon, csak Bulgáriában várnak jobbat (0,5).