Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az alapból eddig Magyarország és Lettország részesült hitelben, de más tagállamok is jelezték már, hogy szükségük lehet rá. A keretet egyszer már felemelték 12 milliárdról 25 milliárd euróra, most ez utóbbi összeg megkettőzéséről döntöttek.
Szokásos havi brüsszeli találkozójukon az eddigi tagság öt évét értékelve a 27 tagállam miniszterei leszögezték, hogy a csatlakozás mind a régi, mind az új tagok számára gazdasági szempontból is hasznosnak bizonyult, és növelte például az EU képességét a mostani gazdasági válság vagy a globalizáció negatív hatásainak leküzdésére.
A pénzügyminiszterek a tanácsülésen megállapították, hogy nem egyforma és nem ugyanolyan mértékben fenntartható eredményeket értek el az Európai Unió új tagországai a csatlakozásuk óta eltelt öt évben a gazdaságpolitika területén.
Az új tagállamok látványos eredményeket értek el a gazdasági integrációban és a többihez való felzárkózásban, és immár nincs alapja az új jelzőt használni rájuk – derül ki a miniszterek közös közleményéből.
Úgy vélték azonban, hogy a bővített EU teljes hozadékának kihasználásához még további lépésekre van szükség minden oldalon. Egyfelől el kell tüntetni minden akadályt az egységes belső piac útjából, másfelől az új tagországoknak – belső integrációs folyamataik erősítésével, az uniós keretek gyakorlatba ültetésének folytatásával, illetve a szerkezeti reformok továbbvitelével – folytatniuk kell beilleszkedésüket és felzárkózásukat.
A miniszterek szerint mindezek a folyamatok különös hangsúlyt kapnak most, a nemzetközi válság idején. A közelmúltban az Európai Bizottság külön is értékelte a bővített EU első éveit. Megállapította, hogy a szélesítés valamennyi tagállam számára gazdasági előnyökkel járt, hiszen növelte azok versenyképességét, fokozódott a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés. A kibővült EU ma a világ legnagyobb integrált gazdasági térsége: a világ GDP-jének több mint 30 százalékát, a világkereskedelemnek pedig több mint 17 százalékát adja. Ennek következtében az EU döntő szerepet játszik a globális kérdések alakításában is.
