Márciusban a külkereskedelmi forgalom egyenlege 148,8 milliárd forint (492,8 millió euró) többletet mutatott, szemben az egy évvel korábbi 53,7 milliárd forinttal (213,9 millió euró) – a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett előzetes adatai szerint.

Az export 1.578,1 milliárd forint (5,173 milliárd euró) volt, forintban 4,6 százalékkal, euróban 18,2 százalékkal alacsonyabb mint 2008 márciusában. A behozatal márciusban 1.429,3 milliárd forint, 4,68 milliárd euró volt, forintban 10,7 százalékkal, euróban 23,4 százalékkal esett vissza egy év alatt. Az export és az import is kisebb csökkenést mutat az februári adatokhoz képest, amikor a kivitel euróban még 29,7 százalékkal, a behozatal 32,9 százalékkal esett vissza.

A KSH az előzetes adatokban mennyiségi adatokat ugyan nem tesz közzé. Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője szerint minden bizonnyal volumenben is volt visszaesés, de a februárinál kisebb mértékű. Szerinte egész évre külkereskedelmi többlet várható, éves szinten akár 1,5-2 milliárd euró. A negyedik negyedévben már nem lesz érezhető a magas bázis hatása. A többletet egész évben fenntartja a belső kereslet csökkenése és a külső kereslet javulása.

Az elemző emlékeztetett, hogy mivel tavaly a Húsvét márciusra esett, az idei azonos időszak két nappal hosszabb volt. A külső piacok stabilizálódnak, és ha még a fellendülés jelei nem is látszanak, a recesszió enyhül. Minden mutató a gazdasági visszaesés mérséklődését jelzi a nemzetközi piacokon és más országokban is. Mindez azoknak a kormányzati intézkedéseknek köszönhetők, amelyeknek sikerült élénkíteniük a gazdaságot. Suppan Gergely példaként a német roncsautó programot említette, ami lendületet adott az autóiparnak és ezen keresztül az egész gazdaságnak.

Barcza György, a K and H Bank elemzője megjegyezte, hogy soha nem volt ekkora havi többlet a magyar külkereskedelmi mérlegben. A márciusi többlet a GDP 0,5 százaléka. Az elemző szerint az import mérséklődésében a belföldi kereslet csökkenése látszik, az export lassuló ütemű csökkenése pedig a külpiacok stabilizálódását mutatja. Az adatok kedvező hatással lesznek a forint árfolyamára – tette hozzá az elemző, aki szerint a forint a jövőre elérheti a 260 forint/euró egyensúlyi árfolyamot. Az elemző az idén még nem számít ilyen jelentős forint erősödésre, de optimizmusát a nemzetközi piacok alakulásával és a magyar kormány megszorító intézkedéseinek már megmutatkozó hatásával magyarázza.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. elemzője nagyon törékenynek nevezte a folyamatokat. A belső kilátások nem túl bíztatóak, és éppen a törékeny folyamatok miatt az exporthoz kapcsolódó import is csökken – mondta az elemző. Az látszik, hogy az ipar az első negyedévben „padlót fogott”. A reálgazdasági válságnak még nincs vége, és javulásra csak a második félévtől lehet számítani.