Csütörtök délelőtti közleménye szerint az állam összesen 22,5 milliárd eurós kezességvállalással segíti a bankot. A pénzintézet ezzel együtt azt közölte, hogy az első negyedév eredményei bátorítóak, és a korábban kapott tőketámogatás felhasználásával "jól felszereltté" válik a gazdasági válság nehézségeivel szemben.

A belga sajtó emlékeztetett arra, hogy a KBC-t elsősorban az elértéktelenedett amerikai bankeszközökhöz kapcsolódó érdekeltségei miatt fenyegeti veszteség. A banknak - elsősorban a válság miatt bajba került amerikai pénzintézetek (közülük is kiemelten a legnagyobb kötvénybiztosító, az MBIA) problémái miatt - 3,8 milliárd eurónyi tartalékot félre kellett tennie veszteségi költségek esetleges viselésére.

Az első negyedévre vonatkozóan a KBC 3,6 milliárd euró nettó veszteséget jelentett. Elismerte a bank azt is, hogy voltak veszteségei Kelet-Európában - a hitelveszteségek jelentős mértékben növekedtek Magyarországon és Oroszországban, kisebb mértékben Lengyelországban- , továbbá kisebb veszteséget szenvedett el az anyaországban is. A bank hangoztatta azonban, hogy a hagyományos tevékenységből származó bevételei érzékelhetően nőttek a megelőző negyedévhez képest, 465 millió euróra.

A KBC a belga piacon bankként a második, biztosítóként a harmadik. Bő hálózata révén Közép- és Kelet-Európában a harmadik számú bankcsoport az olasz UniCredito és az osztrák Erste Bank mögött, a térségi mérlegfőösszeget tekintve az ötödik. Az intézet Magyarországon is jelentős érdekeltségekkel rendelkezik, tulajdonában van a Kereskedelmi és Hitelbank csoport (K&H).

Tavaly ősz óta a KBC eddig összesen már 5,5 milliárd eurónyi tőkeinjekciót kapott a belga központi és tartományi (flamand) hatóságoktól. Ennek fő célja az volt, hogy megerősítsék a bank iránti bizalmat. A most bejelentett segítség három részből áll. 5,7 milliárd euró az esetleges veszteségek fedezésére, kétmilliárd euró szükség esetén tőkeemelésre szolgál, a maradék pedig a kockázatok csökkentését célozza garanciaként.

A belga sajtó elsősorban a pénzintézet amerikai kapcsolatait okolja a nehézségekért. A La Libre Belgique című lap ugyanakkor - az újabb mentőakcióról szóló hírt hidegzuhanynak minősítő vezércikkében - arra is rámutatott, hogy a brüsszeli kormánydöntés azt jelzi: a bankok helyzete továbbra is roppant törékeny. Kifogásolta a lap a KBC kommunikációját is, miután a bankvezetés szerinte mindeddig azt sejttette, hogy a cég a legnehezebb szakaszon már túljutott. A belga kormánydöntést még az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia.