Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Márciushoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az euróövezet átlagában. A piacon erős a remény, hogy a vártnál rosszabb GDP-alakulásra és a stabil, de rekord alacsony inflációra tekintettel az Európai Központi Bank (EKB) júniusban folytatja a kamatcsökkentést. Ez úgyszólván kötelező is az EKB számára: a bankban árstabilitási küszöbnek tartott, tizenkét hónapra legföljebb 2 százalékos riadószám ugyanis minden irányból elérendő cél, vagyis akkor is, ha a tényleges infláció tartósan alulmúlja a 2 százalékot.
Az EKB legutóbb e hónap elején csökkentette alapkamatát, negyed százalékponttal 1,00 százalékra, újabb rekord mélységbe. A bank mozgásterét azonban szűkíti, hogy a maginfláció az ellenkező irányba halad, gyorsan közelít a 2 százalékhoz. Az energia, az élelmiszer, az alkohol és a dohányáru nélkül számított tizenkét havi maginfláció áprilisban 1,8 százalékra ugrott a márciusi 1,4 százalékról.
Az övezet 16 országából négyben árcsökkenést regisztráltak: Írországban -0,7 százalék, Portugáliában -0,6 százalék, Luxemburgban -0,3, Spanyolországban -0,2 százalék volt a tizenkét havi defláció áprilisban. A leggyorsabb infláció Máltán volt, 4,0 százalékos.
Az euróövezetben áprilisban a szeszesital és a dohányáru drágult a legjobban, 3,3 százalékkal tavaly áprilishoz képest. A skála másik végén a közlekedés-szállítás volt, 3,6 százalékos tizenkét havi árcsökkenéssel. Márciushoz képest a szeszesital és a dohányáru 0,2 százalékkal drágult, a közlekedés-szállítás 1,0 százalékkal került többe.
Az Európai Unió 27 tagországában áprilisban átlagosan 1,2 százalékos volt az éves az infláció, a márciusi 1,3, a februári 1,8 és a tavaly áprilisi 3,6 százalék helyett. A legnagyobb - 6,5 százalékos - tizenkét havi inflációt Romániában mérték. Magyarországon tavaly áprilishoz képest 3,2 százalékkal, márciushoz képest 0,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, az EU statisztikai hivatalának tudomása szerint.
Az EKB legutóbb e hónap elején csökkentette alapkamatát, negyed százalékponttal 1,00 százalékra, újabb rekord mélységbe. A bank mozgásterét azonban szűkíti, hogy a maginfláció az ellenkező irányba halad, gyorsan közelít a 2 százalékhoz. Az energia, az élelmiszer, az alkohol és a dohányáru nélkül számított tizenkét havi maginfláció áprilisban 1,8 százalékra ugrott a márciusi 1,4 százalékról.
Az övezet 16 országából négyben árcsökkenést regisztráltak: Írországban -0,7 százalék, Portugáliában -0,6 százalék, Luxemburgban -0,3, Spanyolországban -0,2 százalék volt a tizenkét havi defláció áprilisban. A leggyorsabb infláció Máltán volt, 4,0 százalékos.
Az euróövezetben áprilisban a szeszesital és a dohányáru drágult a legjobban, 3,3 százalékkal tavaly áprilishoz képest. A skála másik végén a közlekedés-szállítás volt, 3,6 százalékos tizenkét havi árcsökkenéssel. Márciushoz képest a szeszesital és a dohányáru 0,2 százalékkal drágult, a közlekedés-szállítás 1,0 százalékkal került többe.
Az Európai Unió 27 tagországában áprilisban átlagosan 1,2 százalékos volt az éves az infláció, a márciusi 1,3, a februári 1,8 és a tavaly áprilisi 3,6 százalék helyett. A legnagyobb - 6,5 százalékos - tizenkét havi inflációt Romániában mérték. Magyarországon tavaly áprilishoz képest 3,2 százalékkal, márciushoz képest 0,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, az EU statisztikai hivatalának tudomása szerint.
