Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Reálisabb helyzetértékelésre lenne szükség Magyarországon a gazdasági válsággal kapcsolatban, tudatosítani kellene, hogy "nem vagyunk egyedül, és nem mi vagyunk a legrosszabbak" - mondta Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) éves közgyűlésén tartott előadásában.
A magyar gazdaság várható 2009-es GDP-visszaesésével az európai középmezőnybe tartozik, Írországban vagy a balti államokban például számos makrogazdasági mutató esetében sokkal drasztikusabb zsugorodást valószínűsítenek, mint Magyarországon. Egy másik példát említve hozzátette, a brit pénzügyi rendszer sokkal nagyobb válságban van, mint a magyar.
Akar László előadásában emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás utáni GDP-visszaesés 20 százalék körüli volt Magyarországon, s kiemelte azt is, hogy a reál-GDP és a lakossági fogyasztás 2009-ben még mindig 23-24 százalékkal a 2000-es szint felett alakul majd. A bérek várható visszaesése ugyancsak jelentősen elmarad az 1990-es évek közepén, a Bokros-csomag után bekövetkezett eséstől - tette hozzá.
A GKI vezérigazgatója kifejtette: a Bajnai-kormány végül nem a Reformszövetség által javasolt kiadáscsökkentés-adócsökkentés kombinációt alkalmazza, ehelyett adóátrendezést és olyan kiadáscsökkentést hajt végre, amely a GDP-visszaesés miatt kieső bevételeket pótolja. A program összhatásában a lakosságtól a vállalkozásokhoz történő jövedelem-átcsoportosítást jelent, amely a jelenlegi helyzetben közgazdaságilag indokolt - vélekedett.
Akar László szerint az IMF-csomag ára, hogy Magyarország nem folytathat anticiklikus gazdaságpolitikát, bár ennek amúgy sem lenne nagy hatása, hiszen egy kis, nyitott gazdaságban a fiskális keresletteremtés többnyire csak az importot növeli. A roncsprémium magyarországi bevezetése például a Suzukit leszámítva nem fokozná a magyar ipari termelést, hatására csak a behozott autók száma nőne - mondta.
A szakember szerint Magyarországon át kell gondolni a vállalatfinanszírozást, amelynek iránya az utóbbi években egyértelműen a banki hitel felé tolódott el. Rámutatott, számos egyéb lehetőség nyitva állna a cégek előtt a részvénykibocsátástól a tőkeemelésen és vállalati kötvénykibocsátáson át a kistulajdonosi ingatlanfinanszírozásig.
Akar László úgy vélte, a nemzetközi tendenciákkal összhangban Magyarországon is az figyelhető meg, hogy egyre inkább van likviditás a bankokban, ám azok "nem túl lelkesek" a vállalati szféra hitelezésével kapcsolatban, inkább a jegybankban helyezik el a pénzt, vagy államkötvényeket vásárolnak, hiszen így is elég jó eredményeket érhetnek el.
Akar László ismertette a GKI Magyarországra vonatkozó 2009-es előrejelzéseit: eszerint a GDP 5,5 százalékkal, az ipari termelés 14 százalékkal, a beruházások 10 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 5 százalékkal csökken majd az idén, miközben kényszerű, de komoly javulás következik be a külkereskedelmi mérlegben (2 milliárd eurós többlet). Az inflációt 4,5 százalékra, a munkanélküliséget 10 százalék köré várják.
A nemzetközi tendenciákról szólva rámutatott arra, hogy az állami beavatkozások nagy része nem a klasszikus anticiklikus gazdaságpolitika keretében történt, nagyrészt bankkonszolidáció zajlott. Az idén a GDP-hez mért fiskális keresletteremtés Spanyolországban mindössze 2 százalék, Németországban 1,5 százalék, Franciaországban pedig 0,8 százalék körül alakul, ami eltörpül a bankoknak nyújtott csomagok volumene mellett.A közgazdász szerint a kínai-indiai-arab megtakarításokkal finanszírozott amerikai költekezés nem folytatható tovább, az amerikai megtakarítások növekedése elkerülhetetlen. Úgy vélte, a globális recesszió lefolyása W-alakú lesz többszöri fel-le hullámzással, a gödör alját az Egyesült Államok 2009 második félévében, az Európai Unió ezt követően érheti el.
A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének közgyűlése Akar László előadását követően elfogadta a szövetség 2008-as beszámolóját és közhasznúsági jelentését, tisztújításra nem került sor.
A magyar gazdaság várható 2009-es GDP-visszaesésével az európai középmezőnybe tartozik, Írországban vagy a balti államokban például számos makrogazdasági mutató esetében sokkal drasztikusabb zsugorodást valószínűsítenek, mint Magyarországon. Egy másik példát említve hozzátette, a brit pénzügyi rendszer sokkal nagyobb válságban van, mint a magyar.
Akar László előadásában emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás utáni GDP-visszaesés 20 százalék körüli volt Magyarországon, s kiemelte azt is, hogy a reál-GDP és a lakossági fogyasztás 2009-ben még mindig 23-24 százalékkal a 2000-es szint felett alakul majd. A bérek várható visszaesése ugyancsak jelentősen elmarad az 1990-es évek közepén, a Bokros-csomag után bekövetkezett eséstől - tette hozzá.
A GKI vezérigazgatója kifejtette: a Bajnai-kormány végül nem a Reformszövetség által javasolt kiadáscsökkentés-adócsökkentés kombinációt alkalmazza, ehelyett adóátrendezést és olyan kiadáscsökkentést hajt végre, amely a GDP-visszaesés miatt kieső bevételeket pótolja. A program összhatásában a lakosságtól a vállalkozásokhoz történő jövedelem-átcsoportosítást jelent, amely a jelenlegi helyzetben közgazdaságilag indokolt - vélekedett.
Akar László szerint az IMF-csomag ára, hogy Magyarország nem folytathat anticiklikus gazdaságpolitikát, bár ennek amúgy sem lenne nagy hatása, hiszen egy kis, nyitott gazdaságban a fiskális keresletteremtés többnyire csak az importot növeli. A roncsprémium magyarországi bevezetése például a Suzukit leszámítva nem fokozná a magyar ipari termelést, hatására csak a behozott autók száma nőne - mondta.
A szakember szerint Magyarországon át kell gondolni a vállalatfinanszírozást, amelynek iránya az utóbbi években egyértelműen a banki hitel felé tolódott el. Rámutatott, számos egyéb lehetőség nyitva állna a cégek előtt a részvénykibocsátástól a tőkeemelésen és vállalati kötvénykibocsátáson át a kistulajdonosi ingatlanfinanszírozásig.
Akar László úgy vélte, a nemzetközi tendenciákkal összhangban Magyarországon is az figyelhető meg, hogy egyre inkább van likviditás a bankokban, ám azok "nem túl lelkesek" a vállalati szféra hitelezésével kapcsolatban, inkább a jegybankban helyezik el a pénzt, vagy államkötvényeket vásárolnak, hiszen így is elég jó eredményeket érhetnek el.
Akar László ismertette a GKI Magyarországra vonatkozó 2009-es előrejelzéseit: eszerint a GDP 5,5 százalékkal, az ipari termelés 14 százalékkal, a beruházások 10 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 5 százalékkal csökken majd az idén, miközben kényszerű, de komoly javulás következik be a külkereskedelmi mérlegben (2 milliárd eurós többlet). Az inflációt 4,5 százalékra, a munkanélküliséget 10 százalék köré várják.
A nemzetközi tendenciákról szólva rámutatott arra, hogy az állami beavatkozások nagy része nem a klasszikus anticiklikus gazdaságpolitika keretében történt, nagyrészt bankkonszolidáció zajlott. Az idén a GDP-hez mért fiskális keresletteremtés Spanyolországban mindössze 2 százalék, Németországban 1,5 százalék, Franciaországban pedig 0,8 százalék körül alakul, ami eltörpül a bankoknak nyújtott csomagok volumene mellett.A közgazdász szerint a kínai-indiai-arab megtakarításokkal finanszírozott amerikai költekezés nem folytatható tovább, az amerikai megtakarítások növekedése elkerülhetetlen. Úgy vélte, a globális recesszió lefolyása W-alakú lesz többszöri fel-le hullámzással, a gödör alját az Egyesült Államok 2009 második félévében, az Európai Unió ezt követően érheti el.
A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének közgyűlése Akar László előadását követően elfogadta a szövetség 2008-as beszámolóját és közhasznúsági jelentését, tisztújításra nem került sor.
