Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete vasárnap az MTI-hez is eljutatott levelében azt kérte a képviselőktől, hogy a részletes vitában vegyék figyelembe javaslataikat.
A két szervezet - állításuk szerint - összességében több mint 6000 hazai közúti közlekedési szolgáltató vállalkozás nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvénymódosítás aránytalanul és méltatlanul hátrányos versenyhelyzetet eredményezne a hazai vállalkozások számára a környező országok cégeivel szemben.
Az érdekképviseletek a levélben hangsúlyozták: az szeretnék, hogy "a problémák ne az utcán jelenjenek meg, és ne ott oldódjanak meg". Ehhez azonban szükségesnek tartják, hogy a törvényalkotási folyamatok során átgondolt, és a kérdések valamennyi nézőpontját megvizsgáló döntések szülessenek, és ezek a válságkezelésre hivatkozva ne sodorják végveszélybe egy teljes alágazat működését.
Azt javasolták: maradjon meg az üzemanyag-megtakarítás adómentessége, de az ellenőrizhetőség érdekében szigorodjanak az üzemanyag-megtakarítás elszámolására vonatkozó előírások.
Véleményük szerint szintén adómentesnek kellene maradnia a nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként, illetve árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek napidíjának. Az adómentesen elszámolható napidíj mértékét pedig az európai uniós országok által alkalmazott minimum 30 eurós összeghez kellene igazítani.
A fuvarosok javasolják továbbá, hogy - az üzemanyagot terhelő jövedéki adó mértékének megemelésével párhuzamosan - a kormány vezesse be a kereskedelmi gázolajárat és az adó egy része a közúti közlekedési szolgáltatóknak legyen visszaigényelhető.
A levél szerint azt is szeretnék, ha a gépjárműadó mértéke a légrugós, vagy azzal egyenértékű paraméterekkel rendelkező haszongépjárművek esetében - tekintettel azok útkímélő tulajdonságára - ne emelkedjen a jelenlegi 1200 forint/100 kilogrammos mértéket meghaladó szintre.
A két szervezet - állításuk szerint - összességében több mint 6000 hazai közúti közlekedési szolgáltató vállalkozás nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvénymódosítás aránytalanul és méltatlanul hátrányos versenyhelyzetet eredményezne a hazai vállalkozások számára a környező országok cégeivel szemben.
Az érdekképviseletek a levélben hangsúlyozták: az szeretnék, hogy "a problémák ne az utcán jelenjenek meg, és ne ott oldódjanak meg". Ehhez azonban szükségesnek tartják, hogy a törvényalkotási folyamatok során átgondolt, és a kérdések valamennyi nézőpontját megvizsgáló döntések szülessenek, és ezek a válságkezelésre hivatkozva ne sodorják végveszélybe egy teljes alágazat működését.
Azt javasolták: maradjon meg az üzemanyag-megtakarítás adómentessége, de az ellenőrizhetőség érdekében szigorodjanak az üzemanyag-megtakarítás elszámolására vonatkozó előírások.
Véleményük szerint szintén adómentesnek kellene maradnia a nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként, illetve árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek napidíjának. Az adómentesen elszámolható napidíj mértékét pedig az európai uniós országok által alkalmazott minimum 30 eurós összeghez kellene igazítani.
A fuvarosok javasolják továbbá, hogy - az üzemanyagot terhelő jövedéki adó mértékének megemelésével párhuzamosan - a kormány vezesse be a kereskedelmi gázolajárat és az adó egy része a közúti közlekedési szolgáltatóknak legyen visszaigényelhető.
A levél szerint azt is szeretnék, ha a gépjárműadó mértéke a légrugós, vagy azzal egyenértékű paraméterekkel rendelkező haszongépjárművek esetében - tekintettel azok útkímélő tulajdonságára - ne emelkedjen a jelenlegi 1200 forint/100 kilogrammos mértéket meghaladó szintre.
