Az NRC Piackutató immár több mint három és fél éve méri az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról és a közeljövőt illető várakozásairól. Az index történetében már több mélypontot is feljegyezhettünk: a 2005 őszén még 40 pont feletti (és a választások környékén az 50 pontot is megközelítő) index 2006 júniusában, a megszorító intézkedések bejelentése után zuhant egyetlen hónap alatt 40-ről 27 pontra, majd sokáig egy viszonylag szűk intervallumban ingadozott – tavaly tavasszal azonban már csak 17 pontot mértünk. Ennél is volt azonban lejjebb: a gazdasági válság, súlyosbítva a miniszterelnök lemondásával és a jelöltkeresés körüli hercehurcával 10 pontos történelmi mélységbe repítette a NetHangulat indexet. A kormányfőcsere azonban jó hatással volt a netpolgárok közhangulatára: április végére 8 pontos emelkedés után az index 18 ponton állt meg, június végén pedig már 21 pontot mértünk, vagyis 3 hónap alatt 11 pontos növekedést regisztrálhattunk. Ez a 21-es érték az idei év legmagasabb pontszáma, sőt tavaly szeptember óta nem állt ilyen magasan az index. Figyelembe véve, hogy a nyári hónapok, a politikai uborkaszezon, a strandidő és a vakáció mindig jó hatással van a közhangulatra, július-augusztusra további emelkedés, őszre azonban újra visszaesés valószínűsíthető.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte. A márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok mindössze 2 százaléka gondolta úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok – ez az arány jelenleg 14 százalék, ugyanakkor 83 százalék még mindig pesszimista.

Az index növekedése ezúttal sem oszlott meg egyenletesen a különböző demográfiai szegmensek között. Az egyébként is optimistább férfiak körében 3 egységgel nőtt (24 pontra), a nők körében viszont mindössze eggyel (17-re). Ugyanígy nőtt különbség a 40 év alattiak (18 pont) és az ötven felettiek (31 pont) között, ugyanakkor a budapestiek és a más városokban élők (22-22) alig valamivel derűlátóbbak, mint a községekben lakó internetezők (19).

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A főindexszel ellentétben az ország helyzetére vonatkozó mutató nem mozdult el semmilyen irányba, ugyanúgy 24 ponton áll, mint májusban. A következő egy évre vonatkozó várakozások indexe 27 ponton áll, tehát – csakúgy mint a múlt hónapban – az internetezők bíznak abban, hogy 2010 nyarára érezhetően javul az ország helyzete. A netpolgárok továbbra is az ország gazdasági helyzetét (10-es skálán 1,55 pont) és nemzetközi megítélését (1,94) ítélik meg a legnegatívabban, ugyanakkor épp e két tényezőben számítanak leginkább javulásra. Különösen a gazdasági helyzetet illetően bizakodóak, a szociális ellátásban viszont a jelenleginél valamivel rosszabb állapotot prognosztizálnak.

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Bár az egyéni helyzetet mutató index évekig egy viszonylag szűk tartományban mozgott (és mindvégig sokkal magasabb értéket vett fel az ország helyzetére vonatkozó indexnél), februárban drámai – 6 pontos – zuhanásról kellett beszámolnunk. A csökkenés nem folytatódott, az utóbbi hónapokban azonban a korábbinál alacsonyabb tartományban mozgott az index. A május végén mért 43 a valaha mért második legalacsonyabb érték volt, ehhez képest azonban júniusra ismét 2 ponttal nőtt az index értéke. Egyelőre nem tudható, hogy csupán a nyár játszik-e szerepet abban, hogy jobban érzik magukat a bőrükben a netpolgárok, mindenesetre fontos kiemelni, hogy a személyes helyzetükre vonatkozó várakozások is meglehetősen pozitívak: ez az index 49 ponton áll, tehát – az előző hónaphoz hasonlóan – 4 ponttal magasabb az aktuális helyzet jelzőszámánál. Az internetezők anyagi helyzetükben és munkájukban is érezhető javulásra számítanak a következő egy évben.

Az elmúlt hónapban az összes vizsgált intézmény esetében a bizalom növekedéséről számoltunk be, júniusban viszont csaknem minden intézmény esetében csökkentést tapasztaltunk. Ahogy azonban a pozitív elmozdulás, úgy a mostani visszaesés mértéke sem haladta meg a statisztikai hibahatárt, így elmondható, hogy az utóbbi 3 hónapban egyik intézmény presztízsében sem tapasztaltunk számottevő változást. Ezáltal természetesen az intézmények sorrendje sem módosult: a nemzetközi szervezetek állnak a lista élén, míg a kormány, a parlament és a politikai pártok a sereghajtók.

A felmérést az NRC 2009. június 27-30. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.