A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fogyasztói árak júniusban 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az MTI előzetes felmérésébe bevont tíz nagy londoni befektetési és gazdaságelemző ház - Deutsche Bank, HSBC, 4cast, Bank of America-Merrill Lynch, Wood & Co., BNP Paribas, Barclays Capital, JP Morgan, Goldman Sachs, Moody's Economy.com - ennél jórészt magasabb éves ütemet várt, és bár az előrejelzések a bizonytalansági tényezők miatt szinte példátlanul széles sávban, 3,1 és 4,5 százalék között szóródtak, a prognózisok átlaga 3,92 százalék volt.

Magyarországon májusban 3,8 százalékos, teljes kosárra számolt éves inflációt mértek. A keddi adatismertetés után Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni feltörekvő piaci közgazdásza azt mondta: a számok tanúsága szerint az alapszintű inflációs nyomás nem különösebben erős. Ezért ha az MNB "egyébként készen áll" a kamatcsökkentésre, az inflációs folyamatokban semmi olyasmi nincs, amely miatt a jegybank ezt ne tehetné meg, mondta az elemző.

Arra a kérdésre, hogy mikorra valószínűsíti a kamatcsökkentés újrakezdését, Sampson azt mondta: "meglehetősen jók az esélyek" arra, hogy a központi bank már ebben a hónapban csökkenti alapkamatát. Az MNB eddig sem elsősorban az inflációra, hanem inkább a pénzügyi stabilitásra figyelt, és a forint az elmúlt hónapban viszonylag stabil volt, "nemhogy nagyobb, de még kisebb sokkok sem" érték.

Ennek alapján az HSBC közgazdásza júliusra fél százalékpontos MNB-kamatcsökkentést valószínűsített, azzal, hogy ha ez ebben a hónapban mégis elmaradna, akkor nagy valószínűséggel a jövő hónapban bekövetkezik.
A londoni city feltörekvő piaci elemzői közösségében most már általánosan is elterjedt az a nézet, hogy a magyar befektetési termékek javuló kockázati megítélése valószínűleg már ebben a hónapban a pénzügypolitikai enyhítés újrakezdésére ösztönözheti az MNB-t.

A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének minapi elemzése kiemelte a múlt héten közzétett, a piac várakozásánál sokkal jobb májusi külkereskedelmi adatsort, amely 480 millió eurós havi többletet mutatott a 230 millió eurós londoni konszenzus helyett.

A ház szakértői azzal számolnak, hogy ilyen ütemű javulás mellett a magyar külkereskedelmi többlet könnyen elérheti az idei év végére a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát, ami fél százalékponttal magasabb lenne a JP Morgan által eddig valószínűsítettnél.

A cég londoni elemzői most már csak 3,8 százalékos GDP-arányos teljes évi folyómérleg-hiányt várnak. Mindez a bankcsoport várakozása szerint erősíteni fogja a forintot, és a JP Morgan ezek alapján azt jósolta, hogy "nagyon valószínű" egy fél százalékpontos kamatcsökkentés az MNB Monetáris Tanácsának e havi ülésén.

Hasonló véleményt fogalmaztak meg a Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési elemzői. A GS szerint a forint legutóbbi erősödése, a javuló fizetésimérleg-helyzet és az adóreformokban a kormány által elért eredmények "bőven elégségesek" lehetnek ahhoz, hogy az MNB már júliusban újrakezdje a kamatcsökkentést.

Juliet Sampson kedden, az inflációs adatok ismertetése után az áfaemelés várható hatásairól azt mondta: az HSBC várakozása szerint az idei év végi tizenkét havi infláció 7-7,5 százalék között lesz. A jelzések alapján azonban ez nem aggasztja különösebben a magyar jegybankot, tekintettel az igen gyenge hazai keresletre, és arra, hogy az áfaemelés okozta kiugrás után jövőre várhatóan meredeken csökken az inflációs ütem. Az elemző azt jósolja, hogy az idei év végéig 8,00 százalékra csökken az MNB alapkamata a mostani 9,50 százalékról.

Christine Li, a Moody's Investors Service hitelminősítő londoni gazdaságelemző szolgálatának - Moody's Economy.com - közgazdásza a keddi inflációs adatismertetés után adott elemzésében kiemelte, hogy március óta most csökkent először a fogyasztói árak emelkedési üteme Magyarországon.

A Moody's szakértője hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy jóllehet a forint a márciusi mélypontokról visszaerősödött, és csak júniusban 4,7 százalékkal értékelődött fel az euróhoz képest, még mindig a tavaly decemberi szintje alatt van. Christine Li szerint az ebben az összehasonlításban továbbra is gyengének számító forint változatlanul importáremelő - és így inflációgyorsító - tényező.

A Moody's Economy.com londoni közgazdásza szerint azonban az MNB a gazdaság gyenge állapota miatt mindenképpen hozzákezd az idei második félévben a kamatcsökkentéshez. A ház azzal számol, hogy a magyar jegybank az idén 2,00 százalékponttal, jövőre további fél százalékponttal csökkenti alapkamatát, 7,00 százalékra.