Horvátország bevezette a válságadót

A gazdaság romlása miatt idén már harmadszor módosított költségvetés 111,2 milliárd kunás bevétellel és 120 milliárd kunás kiadással számol. Az államháztartás hiányát a hazai össztermék (GDP) 2,8 százalékára remélik csökkenteni a korábbi, 3,3 százalékos hiánycélról. Az új büdzsében 510,5 millió kunával kevesebb a minisztériumok kiadása, de a módosítás elsősorban a bevételek növelésével számol.

Szombattól, augusztus elsejétől egy százalékponttal 23 százalékra emelik az áfát, és a jövő év végéig különadót, úgynevezett válságadót vetnek ki a személyi jövedelemadón felül és kívül a havi 3000 kunát (mintegy 120 ezer forint) meghaladó fizetésekre, nyugdíjakra és minden más jövedelemre. A válságadó kulcsa 3000 és 6000 kuna között 2 százalék, 6000 kuna fölött 4 százalék. A horvát költségvetés idén 755 millió kuna, jövőre 2,1 milliárd kuna többletbevételt remél az új adótól.

A horvát gazdaság teljesítménye kilenc éve nem tapasztalt mértékben, 6,7 százalékkal csökkent az idei első negyedévben. Visszaesett a legnagyobb ágazat, az idegenforgalom is. Az év első öt hónapjában 9 százalékkal csökkent a turisták száma a tavalyi első öthavihoz képest. A munkanélküliség júniusban már az egymást követő ötödik hónapban növekedett. A 4,5 millió lakosú országban 247 ezer fölé emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma, ez 11,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Elemzők szerint Horvátország akár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorulhat. Ivan Suker pénzügyminiszter azonban nemrégiben úgy vélekedett, hogy az IMF nélkül is úrrá lesznek a nehézségeken.

Július elején a horvát kormány rontotta a gazdaság idei teljesítményére szóló előrejelzését: 4,5 százalékos GDP-csökkenésre az addig várt 2 százalékos visszaesésről.