Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A 82 millió lakosú országban jelenleg az áramigény 7 százalékát fedezik szélturbinákkal. A kormány 2020-ig a duplájára emelné ezt az arányt, a BWE szerint viszont 50 százalékos részarányt is el lehetne érni.
Ehhez egyáltalán nem szükséges az állami támogatás növelése, csupán megfelelő kereteket kellene kialakítani a fejlesztéshez. Mindenekelőtt be kellene vonni a termelésbe az ország 357 ezer négyzetkilométeréből „legkevesebb egy százalékot”, amint Hermann Albers, a BWE elnöke mondta a Berliner Zeitung című lapnak.
A szabályozás azonban, főként a szövetségi tartományok szintjén, nem teszi lehetővé szélfarmok telepítését kellő nagyságú területen.
„A politika alszik, és nem ébred rá, mekkora lehetőséget szalaszt el éppen. A szél erejével gyorsan és széndioxid kibocsátás nélkül lehet nagy mennyiségű energiát előállítani” – mondta a hétfőn megjelent interjúban Albers, aki szerint az éghajlatváltozás miatt nincs is más választás, mint a megújuló energiaforrások használata.
A németországi szélerőművek 2007-ben 35 millió tonna széndioxid-kibocsátástól kímélték meg a környezetet. Azóta további kétezer megawattal 24 ezer megawatt fölé emelkedett a termelési kapacitás, amivel Németország az első Európában. Az ágazat jelenleg 90 ezer embernek ad munkát. A BWE számítása szerint 2020-ig további 120 ezer állás létesül, ezzel a szélenergia adja a megújuló energia területén várható 250 ezer fős foglalkoztatásbővülés legnagyobb hányadát.
