Észszerűbb lenne egyetlen új gázerőművet sem építeni Magyarországon – véli Mezősi András, a BCE Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa. Az áramtermelésben a szélerőművek és az energiatárolás vonzza a beruházókat, a gázüzeműeknek viszont új szerepeket kell találniuk, és nincs már sok idejük hátra.
Összességében alaposan túljegyezték az első körben 700 megawattnyi kapacitásra kiírt szélenergia-pályázatot, 2300 megawattórányi kapacitásra jelentkeztek különféle hátterű cégek. Köztük az állami MVM.
Németország keleti részén épült meg a világ jelenleg legmagasabb szélerőműve, amely ha beválik, megreformálhatja a szélenergia termelését.
Szeptember elejétől október végéig nyitott a lehetőség a szélerőművi kapacitások létesítésére és bővítésére.
A Magyar-kormány augusztus végére tervezett szélerőmű-pályázata az eddiginél is vonzóbbá tette az országot, annál is inkább, mert bár Ausztriában csak 1,2 kilométeres távolságot kell tartani a lakott területektől a szélturbinákkal, tiltakozás így is előfordul a beruházói tervekkel szemben.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat érinti a geotermikus energiát, a lakossági energiatárolókat és az okosmérőket is.
2030-ig legalább 4000 MW-nyi új szélerőművi csatlakozási lehetőséget biztosítanak.
Miközben ötszázmilliárd forint uniós pénz érkezik a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, amire kétségkívül nagy szükség lenne. Az eddigi fejlesztések főként az új ipari beruházásokat támogatták, most úgy néz ki a lakossági beruházások feltételei is javulhatnak.
Pont akkorára, ami a jelenlegi naperőműves termelés hatékony kiegyensúlyozásához optimális. Az első pályázatot már augusztus végén kiírják 700 megawattra, és már csak ezzel el lehet érni az Orbán-kormány 2030-ra kitűzött eredeti célját, de nem állnak meg itt.
Felméri a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a szélenergia-piac igényeit.
A tengeri szélenergia hatékonyabb kiaknázását célozza meg Kína új szélturbinája, ami egy úszó platformra épült.
A közel-keleti konfliktus tanulság és mérföldkő lehet a globális energiaátmenetben, a versenyképes megújuló energiaforrások stratégiai előnyt jelenthetnek sok gazdaság számára.
Japán 2040-re 45 GW-nyi tengeri szélenergiával akar rendelkezni. Ennek fontos mérföldköve lehet az a szélfarm, amelyet az Izu-szigetek partjaihoz terveznek telepíteni.
A leköszönő és visszavonuló nemzetgazdasági miniszter és bátyja áll a mögött a tőkealap mögött, amely hirtelen meglátta a lehetőséget a szélenergiában.
A jelenleginél jóval olcsóbb, ugyanakkor rendkívül hatékony lehet az a szélerőmű, amit a japán Kjúsúi Egyetem mérnökei alkottak meg.
Mérföldkőhöz érkezett az elektromosáram-termelés tavaly az Európai Unióban: a megújulókkal termelték az összes elektromos áram közel felét, és önmagában a szél- és napenergia is többet adott, mint a fosszilisek. Az EU villamosenergia ágazatát átvilágító jelentésben kiemelik Magyarországot, amely európai éllovas lett a napelemes termelésben.
Az USA keleti partjainál tervezett szélturbinapark építésének leállításával az amerikai kormányzat a csőd szélére taszította a világ egyik legnagyobb tengeriszélfarm-fejlesztőjét, a dán Orstedet. Az érintettek perelnek, az elnök egyelőre hajthatatlan.
Keveslik a szélenergia terjedésének könnyítését célzó kormányzati szándékot. A WWF Magyarország szerint nem elég támogató és módszertani szempontból is megkérdőjelezhető a közelmúltban közzétett rendelettervezet.
Az Ember energetikai kutatóintézet legfrissebb jelentése szerint a világon most először sikerült több energiát termelni megújuló forrásból, mint fosszilis energiahordozókkal.
Ha támogatják a törvénymódosítókat, akkor az érintett területeken gyorsabb lesz az engedélyeztetés, és nem kell mezőgazdasági csereterületet adni a szélerőművek által elfoglalt földekért.
