Miközben ötszázmilliárd forint uniós pénz érkezik a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, amire kétségkívül nagy szükség lenne. Az eddigi fejlesztések főként az új ipari beruházásokat támogatták, most úgy néz ki a lakossági beruházások feltételei is javulhatnak.
Pont akkorára, ami a jelenlegi naperőműves termelés hatékony kiegyensúlyozásához optimális. Az első pályázatot már augusztus végén kiírják 700 megawattra, és már csak ezzel el lehet érni az Orbán-kormány 2030-ra kitűzött eredeti célját, de nem állnak meg itt.
Felméri a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a szélenergia-piac igényeit.
A tengeri szélenergia hatékonyabb kiaknázását célozza meg Kína új szélturbinája, ami egy úszó platformra épült.
A közel-keleti konfliktus tanulság és mérföldkő lehet a globális energiaátmenetben, a versenyképes megújuló energiaforrások stratégiai előnyt jelenthetnek sok gazdaság számára.
Japán 2040-re 45 GW-nyi tengeri szélenergiával akar rendelkezni. Ennek fontos mérföldköve lehet az a szélfarm, amelyet az Izu-szigetek partjaihoz terveznek telepíteni.
A leköszönő és visszavonuló nemzetgazdasági miniszter és bátyja áll a mögött a tőkealap mögött, amely hirtelen meglátta a lehetőséget a szélenergiában.
A jelenleginél jóval olcsóbb, ugyanakkor rendkívül hatékony lehet az a szélerőmű, amit a japán Kjúsúi Egyetem mérnökei alkottak meg.
Mérföldkőhöz érkezett az elektromosáram-termelés tavaly az Európai Unióban: a megújulókkal termelték az összes elektromos áram közel felét, és önmagában a szél- és napenergia is többet adott, mint a fosszilisek. Az EU villamosenergia ágazatát átvilágító jelentésben kiemelik Magyarországot, amely európai éllovas lett a napelemes termelésben.
Az USA keleti partjainál tervezett szélturbinapark építésének leállításával az amerikai kormányzat a csőd szélére taszította a világ egyik legnagyobb tengeriszélfarm-fejlesztőjét, a dán Orstedet. Az érintettek perelnek, az elnök egyelőre hajthatatlan.
Keveslik a szélenergia terjedésének könnyítését célzó kormányzati szándékot. A WWF Magyarország szerint nem elég támogató és módszertani szempontból is megkérdőjelezhető a közelmúltban közzétett rendelettervezet.
Az Ember energetikai kutatóintézet legfrissebb jelentése szerint a világon most először sikerült több energiát termelni megújuló forrásból, mint fosszilis energiahordozókkal.
Ha támogatják a törvénymódosítókat, akkor az érintett területeken gyorsabb lesz az engedélyeztetés, és nem kell mezőgazdasági csereterületet adni a szélerőművek által elfoglalt földekért.
A világon Dánia után Japánban épült meg a második ozmotikus erőmű, ami szén-dioxid-kibocsátás nélkül képes áramot termelni.
A Dániában található, Siemens Gamesa által fejlesztett 21,5 MW-os tengeri szélerőmű mostantól már csak a világ második legerősebbje.
Csendesebb, kevesebb karbantartást igényel, és még a madarakra nézve is biztonságosabb – kidolgoztak egy új szélerőmű-kialakítást, ami alapvető változást hozhat a szélenergia hasznosításában.
Kína 2024 végére már legyártotta a világ legnagyobb szélturbináját, ami évente 100 millió kWh áramot termelhet. A szerkezet egy 185 méter magas monstrum tetejére kerülhet fel.
Úttörő fejlesztést hajtanak végre a mérnökök a holland Hollands Kust Noord nevű szélfarmon, ám ehhez az Északi-tenger viharos körülményeivel is meg kell küzdeni.
Kínán kívül a világ legnagyobb teljesítményű szélerőműve Dánia partjainál termelhet majd elektromos áramot, de a világ más részére is gyártana belőle a Siemens.
A megújuló forrásokból származó villamos energia 19,5 százalékot tesz ki, Ausztriában például 88 százalékot.
