Az IMF elsősorban arra kíváncsi, hogy a szerb kormány milyen intézkedésekkel tervezi csökkenteni a növekvő államháztartási hiányt. Mirko Cvetkovic miniszterelnök a találkozó előtt azt mondta, hogy a közigazgatásban végrehajtandó reformok, ésszerűsítések révén kívánja javítani a mérleget, nem pedig adóemeléssel. Szerinte a közigazgatás átfogó reformja hozzájárul az ország gazdaságának erősödéséhez, versenyképességének növeléséhez is.

A szerb kormány tavasszal már javasolt egy IMF által támogatott deficitcsökkentési tervet, amely egyebek között az állami kiadások 10 százalékos csökkentését és új adószintek bevezetését tartalmazta, de a legtöbb tervezett intézkedés nem valósult meg, vagy nem hozta a várt eredményt. A szerb kormány most szeretné elérni az IMF-nél, hogy engedélyezze a GDP-arányos államháztartási hiány emelését 3,0 százalékról 4,5 százalékra, tekintettel az idei, 6 százalékosra várt gazdasági visszaesésre.

Szerbia azt is el szeretné érni, hogy az IMF készenléti hitelkeretének egy részét az államháztartási hiány finanszírozására fordíthassa. A valutaalap általában nem ad hitelt az államháztartási hiány finanszírozására, de a közelmúltban volt már erre példa Bosznia és Románia esetében. Az IMF állandó belgrádi képviselője korábban értésre adta, hogy a "rendkívüli körülmények" Szerbiában is indokolhatnak ilyen megoldást.

Az IMF eredetileg januárban 400 millió eurós készenléti hitelt nyitott meg Szerbia számára, majd a keretet májusban 3 milliárd euróra növelte, futamidejét 15 hónapról 27 hónapra nyújtotta. Az első átutalt részlet 788 millió euró volt. Az első félévben a szerb államháztartás hiánya 56,3 milliárd dinár volt, az IMF-fel májusban egyeztetett éves cél 88,9 milliárd dinár.

A mostanit megelőzően az IMF 2000 óta háromszor adott segítséget Szerbiának, összesen 1,4 milliárd dollár értékben. Belgrád az első két hitelt határidőre, a harmadikat pedig az előírtnál korábban visszafizette.