Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A dokumentummal az EU legfőbb végrehajtó testületének jelenlegi irányítója az európai parlamenti (EP-) képviselőket akarja meggyőzni, akik egy része vonakodik megszavazni neki az újabb öt éves mandátumot. Az EP szeptember 16-án tűzheti napirendre az 53 éves Barroso személyéről való voksolást. Előbb azonban Barroso megbeszélések sorát folytatja le a frakciók vezetőivel, és részletekbe menően ismerteti velük terveit, prioritásait.
A most közzétett dokumentumban azt is ígéri Barroso, hogy erős világhatalommá kívánja tenni az Európai Uniót. Kiemelt helyen szerepel programjában a munkanélküliség csökkentése, a pénzügyi piacok felügyeletének reformja, valamint az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni küzdelem. Meg akarja erősíteni a 27 tagú unió belső piacát, és kemény szabályozási eszközökkel kíván élni az európai vállalatok közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében.
A portugál kereszténydemokrata politikust saját pártcsaládja, az Európai Néppárt javasolta az európai bizottsági elnök posztjának újbóli betöltésére, de a szocialista és a liberális EP-képviselőket egyelőre nem, a zöldeket pedig egyáltalán nem tudta meggyőzi. Az uniós tagállamok kormányai azonban - beleértve a baloldali színezetűeket is - még a nyár elején politikai támogatásukról biztosították. Bírálói szerint Barroso túlságosan hagyatkozik a szabadpiaci "önszabályozó" folyamatokra, és nem lépett fel időben elég erélyesen a gazdasági válság ellen.
Mostani munkatervében Barroso úgy vélekedik, hogy az európai konjunktúraélénkítő programmal "a vártnál hamarabb" sikerült bizonyos mértékig visszaállítani a piaci bizalmat, "a bankhitelek újra folynak, a kamatok történelmi mélypontjukra süllyedtek". Szerinte ki kell tartani az alacsony kamatlábak mellett. Emlékeztet arra, hogy az európai kormányok pénzügyi erőfeszítéseinek köszönhetően 2009-ben és 2010-ben a tagállamok GDP-jének hat százalékát pumpálják a gazdaságba. Ez - hangsúlyozza - nem a bankárok megmentését célozza, hanem a katasztrofális méretű gazdasági válság elkerülését.
Barroso a dokumentumban kitér arra, hogy az általa vezetett Európai Bizottság rugalmasságot tanúsítana annak az uniós szabálynak az érvényesítését illetően, hogy a tagországok költségvetési deficitje nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál. Tavaly a tagországok nagy többsége lényegesen meghaladta ezt a hiányplafont.
"A túlzott deficitet meghatározott és intelligens módon kell csökkenteni. (...) Összességében időt vesz majd igénybe, hogy a hiányt a GDP 3 százaléka alá szorítsák le" - fogalmaz.
A most közzétett dokumentumban azt is ígéri Barroso, hogy erős világhatalommá kívánja tenni az Európai Uniót. Kiemelt helyen szerepel programjában a munkanélküliség csökkentése, a pénzügyi piacok felügyeletének reformja, valamint az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni küzdelem. Meg akarja erősíteni a 27 tagú unió belső piacát, és kemény szabályozási eszközökkel kíván élni az európai vállalatok közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében.
A portugál kereszténydemokrata politikust saját pártcsaládja, az Európai Néppárt javasolta az európai bizottsági elnök posztjának újbóli betöltésére, de a szocialista és a liberális EP-képviselőket egyelőre nem, a zöldeket pedig egyáltalán nem tudta meggyőzi. Az uniós tagállamok kormányai azonban - beleértve a baloldali színezetűeket is - még a nyár elején politikai támogatásukról biztosították. Bírálói szerint Barroso túlságosan hagyatkozik a szabadpiaci "önszabályozó" folyamatokra, és nem lépett fel időben elég erélyesen a gazdasági válság ellen.
Mostani munkatervében Barroso úgy vélekedik, hogy az európai konjunktúraélénkítő programmal "a vártnál hamarabb" sikerült bizonyos mértékig visszaállítani a piaci bizalmat, "a bankhitelek újra folynak, a kamatok történelmi mélypontjukra süllyedtek". Szerinte ki kell tartani az alacsony kamatlábak mellett. Emlékeztet arra, hogy az európai kormányok pénzügyi erőfeszítéseinek köszönhetően 2009-ben és 2010-ben a tagállamok GDP-jének hat százalékát pumpálják a gazdaságba. Ez - hangsúlyozza - nem a bankárok megmentését célozza, hanem a katasztrofális méretű gazdasági válság elkerülését.
Barroso a dokumentumban kitér arra, hogy az általa vezetett Európai Bizottság rugalmasságot tanúsítana annak az uniós szabálynak az érvényesítését illetően, hogy a tagországok költségvetési deficitje nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál. Tavaly a tagországok nagy többsége lényegesen meghaladta ezt a hiányplafont.
"A túlzott deficitet meghatározott és intelligens módon kell csökkenteni. (...) Összességében időt vesz majd igénybe, hogy a hiányt a GDP 3 százaléka alá szorítsák le" - fogalmaz.
