A bejelentés szerint az EBRD igazgatótanácsa kedden jóváhagyta, hogy egymilliárd euróval 8 milliárd euróra emelkedjen az átalakuló országoknak 2009-ben folyósítandó finanszírozási összeg. Ez 52 százalékkal több a működési területhez tartozó országcsoportnak tavaly nyújtott EBRD-finanszírozásnál.

A bank már a februárban ismertetett éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy tekintettel a súlyos válságra, tavalyi vesztesége ellenére az idén rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a tágabb értelemben vett Kelet-Európa feltörekvő gazdaságaiba.

Ezt az előirányzott összeget emelte tovább keddi döntésével a térségi átalakulás pénzügyi segítésére 1991-ben életre hívott londoni bank igazgatótanácsa. Ez egyben válasz a húsz vezető ipari és felzárkózó gazdaság (G20) pénzügyminisztereinek hétvégi londoni felhívására is. Ebben a Húszak azt kérték, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek teljes kapacitásukkal lépjenek fel a jelenlegi válság ellen. A tervbe vett pótlólagos finanszírozást a bank saját tartalékaiból fedezi.

Az EBRD kedden azonban közölte azt is: a bank részvényes országai "felülvizsgálják a pénzintézet hosszú távú tőkeigényét", biztosítandó, hogy az EBRD-nek a következő évekre is megfelelő forrásai legyenek. A bank ezúttal nem használta közvetlenül a "tőkeemelés" kifejezést, ám ez a tavaszi londoni éves EBRD-közgyűlésen egyértelműen szóba került.

Thomas Mirow bankelnök a május közepi közgyűlést záró sajtóértekezletén azt mondta: a rendezvényen megkezdődtek az előzetes viták a fenntartható mértékű finanszírozási értékről, és ezzel kapcsolatban az esetleges tőkeemelés lehetőségéről.

Mirow akkori beszámolója szerint egyesek "nagyon pártolták" a tőkeemelést, mások viszont azon a véleményen voltak, hogy "ha lehetséges", a bank jegyzett tőkéje maradjon a jelenlegi - 20 milliárd eurós - szinten.

A vita "nem volt megosztó", de nem is jött létre "azonnali, széleskörű konszenzus" - jellemezte az e kérdésben kialakult helyzetet az EBRD elnöke. Hozzátette: a mostani tőkekészlettel 7-8 milliárd euró közötti éves finanszírozási keret tartható fenn.

Ennek alapján a 2009-es finanszírozási terv kedden bejelentett emelésével az EBRD teljesen kihasználja az elnök által tavasszal megjelölt éves folyósítási kapacitását.

Az EBRD már korábban közölte, hogy az idén a tervezett fokozatos visszavonulás helyett "drámaian növeli" tevékenységét a működési területéhez tartozó legfejlettebb térségben, vagyis a közép-európai EU-tagállamokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től nem lesz szükségük EBRD-finanszírozásra.

A bank legutóbbi, májusban kiadott átfogó előrejelzésében 5,2 százalékos visszaesésre rontotta a 30 tagállamára adott, 2009-re szóló összesített GDP-jóslatát az előző, januári prognózisban szereplő 0,1 százalékos növekedés helyett. Thomas Mirow bankelnök a minap, egy üzleti fórumon azt mondta: az EBRD október végén vagy november elején esedékes új előrejelzése borúlátóbb lesz a májusi becslésnél is, annak ellenére, hogy néhány második negyedévi adat "már nem volt túl rossz".

Az utóbbi napokban azonban a londoni City több nagy befektetési bankja is javította a magyar gazdaságra adott előrejelzéseit. A JP Morgan londoni részlege éppen kedden közölte, hogy 2010 egészére az általa eddig várt fél százalékos visszaesés helyett most már fél százalékos növekedést valószínűsít Magyarországon, a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport pedig minapi új prognózisában 0,2 százalékos magyar GDP-pluszt jósolt jövőre.