A régóta átalakításra szoruló uniós pénzügyi felügyeleti szisztéma a februárban kiadott De Larosiere-jelentésben felvázolt kétlépcsős rendszerben valósulna meg, és később hagynák jóvá a kormányfők. 

A tervezetnek kiszivárgott egy változata, amelynek megismerésétől a Bizottság a lehető legszélesebb körű támogatás megszerzését reméli az új közös keretszabályozás megteremtéséhez.

Az új tervezet szerint a Bizottság indirekt módon a felügyeletben is részt venne. Létrehoznának egy Európai Redszerkockázati Bizottságot (European Systemic Risk Board), amely a jegybankok és az EU-27-ek pénzügyi felügyeleteinek képviselőiből állna, és amely követné és elemezné a pénzügyi stabilitási helyzetet.

Emellett páneurópai felügyelő szerv egészítené ki a banki, biztosítási és értékpapír-piaci ágazatokban a nemzeti szervezetek napi felügyeletét. Ennek a felügyeleti szervnek nagyobb hatalma és több eszköze lenne, mint a jelenleg létező három EU-bizottságnak, amelyeknek csak koordináló szerepük van.

A „fiskális felelősség” alapelve formálisan is megjelenne a törvényhozásban, ami azt jelentené, hogy az új felügyeleti struktúra nem interferálhatna a tagállamok pénzügyeivel.

Az újonnan létrejövő felügyeleteknek viszont lehetőségük lenne dönteni tagállamokkal folytatott vagy tagállamok közötti vitákban, fellebbezésre az Európai Bizottságnál lenne csak lehetőség, ahol a végső döntést minősített többségi szavazással hoznák.

A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó közös szabályok széles körét vélhetőleg új felügyeleti szerveknek kell majd kidolgozniuk. Bár ezeket a szabályokat a Bizottságnak még jóvá kell hagynia az életbe lépés előtt, ez már csak formalitás lehet az FT szerint.