A világ túljutott az elmúlt 70 év legnagyobb gazdasági válságának legfájdalmasabb szakaszán. Mindenhol – így Magyarországon is – emelkednek a konjunktúra- és tőzsdeindexek, erősödik a befektetők kockázatvállalási hajlandósága, ami a reálfolyamatok javulását vetíti előre. Ennek mértéke és tartóssága azonban bizonytalan. Még nem látható ugyanis, hogy kifullad-e a készletfeltöltésnek is köszönhető, sok országban költségvetési forrásokkal támogatott keresletnövekedés, mennyire indulnak be szerves növekedési folyamatok. A nemzetközi szervezetek a nyár végén hosszú idő óta először nem lefelé, hanem felfelé korrigálták gazdasági előrejelzéseiket.

A GKI felmérése szerint a visszaesés mértéke Magyarországon az átlagosnál magasabb: 2009 I. félévében az EU-ban 4,8 százalékkal, Magyarországon 6,4 százalékkal volt kisebb a GDP, mint egy évvel korábban. Közben a balti államok 15-20 százalékos visszaesést szenvednek el, de a magyarnál nagyobb a visszaesés Romániában és Szlovéniában is. A fő exportpiacunk, Németország, GDP-je csaknem 6 százalékkal csökkent.

A magyar gazdaság 2009 őszén a visszaesés mélypontján van (a hazai számbavétel szerint az I. félévben a GDP 7,2 százalékkal esett). A IV. negyedévben ehhez képest már minimális növekedés várható, ami a tavalyi IV. negyedévhez képest még nagy, mintegy 4 százalékos csökkenést jelent. Éves átlagban mintegy 6,5 százalékos visszaesés valószínű. A szolgáltató szektor enyhíti a visszaesést, egyfajta stabilizátor szerepet tölt be – állapítja meg a GKI elemzése.

Éves átlagban 9,8 százalékos, az év végén 10,3 százalék körüli munkanélküliség várható. A lakosság reálkeresete 2-3 százalékkal, reáljövedelme 4-5 százalékkal esik vissza a munkanélküliség növekedése és a jóléti transzferek szigorítása miatt.

A lakosság hitelfelvétele zuhan, aminek következtében a fogyasztása 6,7 százalékkal csökken, megtakarítási hajlandósága viszont látványosan, a GDP közel 5 százalékára emelkedik.

A beruházások volumene mintegy 5 százalékkal mérséklődik a GKI előrejelzése szerint. A visszaesést az EU-forrásokból finanszírozott, jórészt infrastrukturális beruházások fékezik. A külkereskedelemben az év egészében mintegy 4,5 milliárd euró aktívum várható.

A folyó fizetési és tőkemérleg nagyjából egyensúlyban lesz. A magyar gazdaság 2009-ben nem vesz igénybe külső nettó finanszírozási forrást, ugyanis a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy korábbi hitelek visszafizetésére fordítja.

Éves átlagban 4,4 százalékos, az év végén 6 százalék közeli infláció várható. A GKI a második félévben, 270 forint körüli árfolyamot vár. A kutatóintézet szerint az év során folytatódhat a kamatcsökkentés, az év végére 6,5-7 százalék között lehet a jegybanki alapkamat.

Idén az államháztartás adó- és járulékbevételei mintegy 750 milliárd forinttal lesznek kisebbek a költségvetés tervezésekor feltételezettnél. Az államháztartás kiadásainál a költségvetési törvényhez képest összességében 400 milliárd forint megtakarítás várható. Végeredményben az államháztartási egyensúly pénzforgalmilag közel 350 milliárd forinttal lesz kedvezőtlenebb az eredetileg tervezettnél, ami az ESA módszertan szerint a módosított célnak megfelelő, 3,9 százalékos hiányt jelent.

A magyar gazdaság javuló nemzetközi megítélését jelzi az eurókötvény-kibocsátás sikere, valamint a kamatvágások utáni viszonylag erős forint. Az IMF-megállapodás meghosszabbítása is előremutató a GKI szerint: az adósságfinanszírozás a pénzpiacokról megoldhatónak látszik, s a következő kormány új szerződés nélkül igénybe veheti (ha akarja, vagy ha kell) a hátralévő összeget.

A GKI elemzése szerint feltehetőleg egy ötéves (2007-2012) válságot élünk meg, vagyis a fejlett gazdaságok legkorábban 2012-ben térnek vissza a korábbi GDP-szinthez. Az USA-ban és egyes EU-tagországokban már idén, de a fejlett országok többségében csak jövőre kezdődik meg a kilábalási folyamat.

A magyar gazdaság 2010. évi fejlődése főleg a világméretű kilábalási-konszolidációs folyamat függvénye. Mivel a pénzpiac világossá tette, hogy csökkenő államadósság-rátát, illetve mérséklődő külföldi adósságot, vagyis összességében legfeljebb nagyon mérsékelt külföldi forrásbevonást hajlandó finanszírozni, a jelenlegitől makrogazdasági hatásaiban lényegileg eltérő gazdaságpolitika tartósan aligha valósítható meg, miközben a részletek változtatásában az új kormány lehetőségei szinte végtelenek – jegyzi meg a GKI elemzése.

A bruttó államadósság a GDP százalékában a 2008 végi 73 százalékról 2009 végére 80 százalék körüli értékre emelkedik; s 2010 végén is hasonlóan alakul. Az idei romlás főleg a GDP csökkenésével függ össze. Az eladósodottsági szinttel kapcsolatban ugyanakkor a GKI megjegyzi: mértéke egyáltalán nem lesz kiugró Európában.

2010-ben a magyar egyensúlyi mutatók tovább javulnak, a külső finanszírozási igény gyakorlatilag a megújításra korlátozódik, az államháztartási hiány nem növekszik, az adósságráta mérséklődni kezd. A számos mutató alapján az elmúlt években sereghajtónak bizonyult magyar gazdaság 2010-ben egyensúlyi szempontból az európai középmezőny élére kerülhet, amelynek megőrzése, illetve további strukturális reformok végrehajtása esetén a válság utáni időszakra viszonylag kedvező versenyképességi és növekedési pozícióba hozhatja magát, sőt, Közép-Európában talán egyedül nálunk kerülhet reális közelségbe az eurózónához való 2013-14-es csatlakozás.

© GKI