Oszkó: Magyarország 2011-ben érhet bizonyítási ponthoz
Folytatni kell a szigorú költségvetési politikát és fenn kell tartani a fiskális fegyelmet ahhoz, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állhasson 2011-re – emelte ki Oszkó Péter pénzügyminiszter és más felszólalók "A gazdasági válság és az Európai Unió" című konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia rendezett Budapesten.
Bár 2011-ben Magyarország ellen még tart majd az unió túlzott deficit eljárása, de akkor már az ország ráállhat az államadósság csökkenő pályájára. Magyarországon 2011-ben már az államadósság GDP arányos mértéke várhatóan csökkeni fog, de ehhez folytatni kell a fiskális fegyelmet. Az ország 2011-ben bizonyítási ponthoz érkezik - ekkor derül ki, hogy tényleg jól kezelte-e a válságot.
Oszkó Péter és Kovács László © MTI |
A magyar GDP - a kormány várakozásai szerint - már bővülni fog 2011-ben, ehhez további intézkedések kellenek - emelte ki Oszkó Péter. A pénzügyminiszter ugyanakkor azt is megjegyezte: az, hogy az ország vissza tudott térni a finanszírozásban a nemzetközi pénzpiacokra, azért is fontos, mert ez hozzájárul az állampapírhozamok csökkenéséhez, és ez hosszabb távon a vállalkozói hitelek kamatainak mérséklődését eredményezi majd.
A pénzügyminiszter egy kérdésre elmondta: a kormány ősszel a pártfinanszírozásról jogszabálytervezetet nyújt majd be a parlamentnek.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az elmúlt időszak nagy tanulságának nevezte, hogy az euró megmutatta igazi értékét. A válság kevésbé sújtotta ugyanis azokat az országokat, amelyekben már bevezették az európai közös pénzt. A másik tanulság ugyanakkor, hogy le kell számolni az illúziókkal, így a gyors konvergencia megvalósulásával, és az euró közeli bevezetésének lehetőségével.
A jegybank elnöke azonban kiemelte: Magyarországnak fokozott erőfeszítéseket kell tenni az euró mielőbbi bevezetésére. Ehhez azonban fenn kell tartani a fiskális fegyelmet, el kell érni azt, hogy a GDP-hez viszonyított államadósság csökkenő pályára álljon.
Simor András kiemelte: a magyar bankrendszerben nincs likviditáshiány, de a bankok most a betétgyűjtésre, és nem a hitelezésre helyezik a hangsúlyt, hogy javuljon a betét-hitel arányuk.
Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselője, Iryna Ivaschenko hangsúlyozta: a 2009-es költségvetés teljesítése jó irányba halad, a magyar kormány elkötelezett az idei 3,9 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitcél elérése érdekében. Rámutatott: a 2010-es büdzsé tervezete, a kormány által jóváhagyott mostani formájában, hiteles stratégiát vázol fel az államháztartási folyamatok vonatkozásában, és a 3,8 százalékos GDP-arányos jövő évi hiánycél elérésével kapcsolatban.
Ha a 2010-es költségvetést elfogadják, véglegesítik, akkor Magyarország további jelentős lépéseket tesz a strukturális változtatások területén - emelte ki Iryna Ivaschenko. A fiskális fegyelem fenntartását azonban alapvető fontosságúnak nevezte a jövőben is.
Emellett több más felszólaló az Európai Unió válságban betöltött védőszerepét hangsúlyoztá, és a szerkezeti reformokat sürgette.Kovács László uniós adóügyi biztos hangsúlyozta, hogy az unió nyújtott védőernyőt tagállamainak a válság hatásainak kivédésére. Az uniós adópolitika válságra adott válaszai közül kiemelte a kedvezményes adókulcs jobb kihasználását a munkahelyek megvédése érdekében.
Az EU-ban különösen a válság kitörése óta nagyobb hangsúlyt kapott az adóelkerülés üldözése is, a tét ugyanis nagy, 200-250 milliárd euró, az unió éves költségvetésének kétszerese. Az EU első körben az áfacsalások ellen lépett fel, ezt követte a megtakarítások utáni adóelkerülés elleni küzdelem - tette hozzá.
A válságra adott válaszok közé sorolta az európai gazdaság helyreállításának tervét, a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozásának szigorítását. Az unió Kovács László szerint gyorsan reagált azon országok intézkedéseire is, amelyek más országok kárára igyekeztek kijutni a válságból, példaként az írek által bejelentett korlátlan betétbiztosítást említette.
Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter, EP képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság nemcsak veszély, hanem esély is, túl értékes ahhoz, hogy elvesztegessük. Úgy vélte, Európa nem tett meg mindent azért, hogy a válságot felhasználja azon szerkezeti reformok megvalósítására, amelyek a versenyképességet javíthatnák. E reformok nélkül Európa potenciális növekedési rátája nagyon alacsony, 1-1,5 százalék lesz a következő időszakban.
Bokros Lajos szerint Magyarország a 2011-es uniós elnökségben akkor tud valamiféle "büszke reformer" szerepet vállalni, ha saját reformjait elindítja, és sürgeti, hogy Európa egésze a versenyképességet és a gazdaság potenciális növekedését megsokszorozó reformok irányába mozduljon el.
Az unió Demján Sándor, a VOSZ elnöke szerint nem más, mint egyes meghatározó államok önző érdekképviselete. A nagyvállalkozó úgy vélte: "ha Magyarország életben akar maradni, ugyanolyan önzően kell viselkednie, mint a franciáknak és a németeknek".
Demján Sándor az unión belül egyenlőtlenségekre rámutatta megemlítette: a görögök és a spanyolok tízszer annyi felzárkózási pénzt kaptak, mint a később csatlakozók. Nem keresztényi szeretetből emelt bennünket magához az unió, hanem azért, hogy a hiányzó munkaerőt ebből a térségből pótolja - mondta. Hozzátette ugyanakkor: nem unióellenes, csak úgy véli, az unióra "ráfér a reform".
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Javulnak Kelet-Európa gazdasági kilátásai
bankok és pénzintézetek nemzetközi együttműködésével sikerült elkerülni egy átfogó bankválságot a kelet- és közép-európai térségben - állapították meg a Európai Bizottság pénteki brüsszeli közleménye szerint azon a találkozón, amelyen a térség és nyugati országok pénzügyi szakértői, valamint nemzetközi intézmények képviselői vettek részt.
A jövő évi büdzsé kockázataira figyelmeztet az ÁSZ
Nemcsak a válság alakulása jelent kockázatot a következő évek várható gazdasági növekedésére, hanem a hazai társadalmi-gazdasági és alkalmazkodási tényezők is, közöttük a nagy ellátórendszerek helyzete - véli az Állami Számvevőszék a 2010-es büdzséről készített jelentésében.
Ha Keynes most nálunk megjelenne…
Sajátos „négyigenes” előadást tartott Zalakaroson a Magyar Közgazdasági Társaság 47. vándorgyűlésén Erdős Tibor akadémikus, aki láthatóan mindent előre megfontolva óvakodott attól, hogy közvetlen aktuálpolitikai megjegyzésekre ragadtassa magát. Nem is tette. No de áttételesen…
Pontokba szedve: Járai kontra Bajnai
Nem volt igazi összecsapás – sem tematikusan, sem időben-térben. Előbb Orbán Viktor első pénzügyminisztere, a jegybank későbbi elnöke, Járai Zsigmond beszélt a Közgazdász-vándorgyűlés mintegy félezer hallgatója előtt, majd egy órával később a Washingtonból Bécs érintésével Zalakaroson landoló kormányfő. Kettejük között szünet, s lazításképpen Futó Péter és Parragh László előadása a válságkezelés árnyoldalairól – munkaadói nézőpontból. A szokásos, kulturált elégedetlenség.
Kopits szerint törékeny a növekedés
A válságból való kilábalás egyik fő problémájának tartotta a költségvetések fenntarthatóságának kérdését Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke a 47. közgazdász vándorgyűlésen pénteken Zalakaroson.
A Költségvetési Tanács optimistább a kormánynál
Kedvezőbben ítéli meg a gazdaság rövidtávú kilátásait a Költségvetési Tanács a kormánynál, a középtávon várható folyamatokat illetően azonban kevésbé derűlátó, és főleg az államháztartás hiánynövekedésének kockázataira hívja fel a figyelmet – derül ki a testület (MKKT) 2010-es költségvetési törvényjavaslatról készített, pénteken közzétett jelentéséből.
Járai: csökkenteni kell az újraelosztást
Magyarország akkor lesz képes korábbi versenyképességét visszaszerezni, ha a GDP-arányos újraelosztást a jelenlegi 50 százalékról 40 százalékra szorítja le – jelentette ki Járai Zsigmond, a jegybank volt elnöke, a CIG Közép-európai Biztosító Zrt. felügyelőbizottsági elnöke a 47. közgazdász vándorgyűlésen.
Költségvetési baki, milliárdos adóhiány: nem az első, de nem is az egyetlen
Hiba csúszott a szeptemberben benyújtott salátatörvénybe, amelyet, ha nem tudna a 2010-es csomag véglegesítése előtt kijavítani a Pénzügyminisztérium, milliárdoktól esne el az állam. Bakinak baki, de hogy véletlen-e vagy sem, arról nem tudni biztosat. Adószakértőket kérdeztünk.
Konvergenciajelentés: nem változtak a főbb mutatók előrejelzései
Idén továbbra is 6,7 százalékos, 2010-ben 0,9 százalékos bruttó hazai termék (GDP) csökkenéssel számol a kormány legfrissebb konvergenciajelentése, megegyezően a májusi jelentéssel - közölte honlapján a Pénzügyminisztérium (PM).
László Csaba: Egyetlen húzással 70 milliárdot tett zsebre az állam
Bár a vagyonadó mindössze 25 milliárd forint extra adóbevételt jelentene, jogszerűségét máris többen megkérdőjelezték. Senki nem beszél viszont arról a 70 milliárdról, amelyet a vállalkozók zsebéből húztak ki, hogy a pénz az államkasszát gyarapítsa. László Csabával, a KPMG adópartnerével a 70 milliárdos trükkről és a 2010-es adócsomag várható hatásairól beszélgettünk.
Economist: javuló magyar kilátások
A válság évei után a magyarok már hozzászoktak a nadrágszíj-meghúzáshoz. Erre szükség is volt, hiszen az ország alapvető problémái a termelékenység-növekedéstől elszakadó béremelkedésből, valamint a túl nagyvonalú szociális kiadásokból erednek.
A G20 veszi át a prímet a gazdasági együttműködés koordinálásában
A világ legnagyobb fejlett, illetve fejlődő gazdaságait tömörítő G20-csoport látja majd el a globális gazdasági együttműködés folyamatos koordinálásának feladatát – közölte egy név nélkül nyilatkozó amerikai illetékes Pittsburgh-ben, ahol csütörtök este óta tart a G20 csúcsértekezlete.
