A bevételek növelésének égető szükségessége világszerte sok kormányt arra késztet, hogy növelje a közvetett adókból származó adóbevételeket és szélesítse a társasági nyereségadók bázisát, állapítja meg a KPMG nemzetközi felmérése az üzleti tevékenységet érintő adókulcsokról. A felmérésből kiderül, hogy 2009-ben megállt a társaságok nyereségére vonatkozó adókulcsok régóta tartó csökkenése Európában és Latin-Amerikában. A KPMG jelentéséből kiderül, egyértelmű jelei mutatkoznak annak, hogy bármely további csökkentésnek az adókedvezmények széles körű korlátozása és szigorúbb behajtás lesz az ára.

A 2009. évi társaságiadó- és közvetettadó-kulcsokról szóló felmérés szerint Európában az átlagos adókulcs 23,2 százalék maradt, 13 éve először nem lett alacsonyabb, mint az előző évben. Latin-Amerikában az átlagos társaságiadó-kulcs változatlan mértékű, 26,9 százalékos volt ebben az évben; 2004 óta most először nem csökkentek az adókulcsok. Csak az ázsiai-csendes-óceáni térségben csökkent a 2009. évi átlagos kulcs az előző éveknek megfelelően a 2008. évi 28,4 százalékról 27,5 százalékra.

Ami a közvetett adókat illeti – ez főként az általános forgalmi adó (áfa) vagy fogyasztási adó (GST) – az adókulcsok Európában 19,5 százalékról 19,8 százalékra, Latin-Amerikában 15,9 százalékról 16,2 százalékra nőttek. Az ázsiai-csendes-óceáni térség országaiban a közvetett adó kulcsa minimálisan, 10,9 százalékról 10,8 százalékra csökkent.

A közvetett adók általában nagyon stabilak. 2009-ig a társasági nyereségre kivetett adókra az évről évre csökkenő tendencia volt jellemző, míg a közvetett adók nagyjából azonos szinten maradtak. Így az elmúlt öt vagy hat év során a közvetett adók szép csöndben egyre nagyobb részét adták sok kormány bevételének. De most még aktívabb elmozdulás figyelhető meg ebbe az irányba. Ma a közvetett adókat alkalmazó országok száma meghaladja a 150-et, és ez a szám évről évre nő. Azok a kormányok, amelyek már bevezették ezeket az adórendszereket, szélesítik az áfaköteles szolgáltatások körét. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben az adókulcsok növekedése várható az országok adórendszereinek fejlődésével és éretté válásával, és a már tervbe vett növekedések valószínűleg átveszik az Európai Unió következő évben 20 százalékot elérő átlagát. Mindez egyértelmű bizonyítéka egy nagyobb, hosszú távú változásnak sok kormány finanszírozási módjában. A társaságok számára ez azt jelenti, hogy a közvetett adók kezelése sokkal fontosabbá válik majd,” – hangsúlyozta Földes Balázs, a KPMG budapesti irodájának szenior adómenedzsere.

A nyereséget terhelő adókat ugyanakkor sok országban a verseny eszközeiként, a befektetések ösztönzésére használták. Az a tény azonban, hogy a globális recesszió miatt világszerte sürgősen szükség van adóbevételekre a költségvetés lyukainak betömködéséhez, úgy tűnik, finom változtatást kényszerít ki ebben a politikában.

Ebben az évben sok kormány tett lépéseket adóbázisa kiszélesítése és megerősítése érdekében, többek között az alábbi intézkedéseken keresztül:
• azoknak a körülményeknek a korlátozása, amelyek között a társaságok felhasználhatják veszteségüket az adóköteles nyereség csökkentésére
• a transzferárképzési szabályok betartatásának agresszívebb megközelítése
• a kamatfizetések adó szempontjából történő levonhatóságának mérséklése.

Ezzel párhuzamosan jelentősen erősödött a nemzetközi együttműködés az adóhatóságok között, különösen az adóparadicsomokkal szembeni fellépés és az információcsere terén. Az még a jövő kérdése, hogy ez az együttműködés átfordul-e a legalacsonyabb kulcsokat alkalmazó országok felé megnyilvánuló nyomássá annak érdekében, hogy közelítsenek az átlaghoz.

Földes szerint valószínű, hogy a fő társaságiadó-kulcsok idővel újra megindulnak lefelé, de a társaságok várhatóan majd más módokon fizetik meg a csökkentett kulcsokat, a globális társaságok átfogó effektív adókulcsa jócskán nőhet az adóalap kiszélesítése miatt. „Elképzelhető, hogy újra megkezdődik a helyi kontra egész világra kiterjedő adózás vitája. Ha ez bekövetkezik, akkor a pénzügyi válság tényleg forradalmasítja a társaságok adóztatásának módját, s egyszersmind megváltoztatja az adóverseny dinamikáját,” – mondta a KPMG adótanácsadója.