Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett dokumentumban a tanács jelentős visszalépésnek tartaná azt a rendelkezést, amely eltörölné az államháztartás központi alrendszerének mérlegével kapcsolatban a konszolidációs kötelezettséget. Megjegyzik, hogy a konszolidálásnak ugyan lehetnek - bizonyos részletezettségén túl - technikai akadályai, de semmiképpen nem igaz, hogy még részleges konszolidálásra sincs lehetőség. A testület ezért a megfelelő módosító benyújtását és a kifogásolt rendelkezés eltörlését javasolja.
Kifogásolják azt a javaslatot is, amely eltörölné a többségi állami tulajdonú társaságok eredmény-elszámolására vonatkozó szabályozást, ez a tanács szerint károsan érintené az átláthatóságot.
Megjegyzik, hogy a benyújtott módosítók döntő része első ránézésre egyenleg-semlegesnek tűnhet: a kiadási és bevételi főösszeget egyenlő mértékben változtatja. Alaposabb vizsgálat után azonban belátható, hogy valójában módosítják az egyenleget, mert például nem veszik figyelembe a különböző kiadástípusok eltérő átlagos adótartalmát, vagy éppen megalapozatlan bevétel-növekedésre, kiadáscsökkentésre alapozva hozza ki - papíron - a szükséges egyensúlyt. Számos javaslat pedig úgy kívánja növelni - ritkán csökkenteni - egyes felhalmozási tételek nagyságát, hogy ehhez nem mutat be hatásvizsgálatot.
A testület ezért az összesen 1448 módosító közül 340 elfogadását nem javasolja. Két kirívó példát említ a testület: az egyik, fideszes és kereszténydemokrata képviselők javaslata 200 milliárd forint összegű gazdaságélénkítő programot finanszírozna kamatkiadás- és tartalékcsökkenésből. A másik, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának javaslata pedig több mint 22 milliárdos elképzelt bevétel-növekedéssel és 16 milliárdos tartalékcsökkentéssel ellensúlyozná az egészségügyi kiadások 38 milliárd forintos növekedését.
