#Költségvetési Tanács


Költségvetés: az idei év nagyon csúnya lesz, de jövőre a kormány fürödni fog a pénzben

Az immár csak véleményezési jogkörrel rendelkező Költségvetési Tanács kockázatokat azonosított a Tisza pótköltségvetésében: a gazdasági növekedésre, a forintárfolyamra és egyes bevételi tételek teljesülésére vonatkozó prognózis túlontúl optimista. A költségvetési hiány GDP-arányosan 7,5 százalékra, pénzforgalmi szemléletben 7,2 ezer milliárd forintra nő. Utóbbi oka elsősorban az, hogy a kiolvasztott uniós (RRF) források utalásai csak év végén érkeznek meg, a kiadásokat a büdzsének meg kell előlegeznie.






Váratlan helyről kapott erős kritikát a magyar kormány

A drágulás miatt szépen fúvódik a folyó áras GDP, így elérhető lehet a kormány – megemelt – GDP-arányos hiánycélja. A 4,7 ezer milliárdos – megemelt – hiánycél tartása inkább valószínűtlen. Gyenge lábakon állnak az adóbevételek – kivéve a különadókat, amelyekből fél év alatt ezer milliárd forint folyt be, a GDP 2,5 százaléka. Választási költekezés indult, be nem tervezett kiadásokkal. Az uniós limitek betartását a háborús költekezés miatti mentesség segíti. A Költségvetési Tanács nehezményezi, hogy a valóságot nem vezetik át a költségvetésen.








A Költségvetési Tanács a 2024-es büdzséről: mint ha a professzor magyarázná, miért adott kegyelemkettest

Akkor jöhet össze a kormány gazdasági terve 2024-re, ha minden külső és belső folyamat a lehető legjobban alakul, érkeznek az EU-pénzek, nem lesz nagy energiaválság, és az állam helyett a cégek kezdenek tömeges beruházásokba – áll a Költségvetési Tanácsnak a 2024-es büdzséről adott véleményében. A testület szerint tele van aknákkal a tervezet, a korai megírása miatt korlátozottan lehet komolyan venni, és már most látszik, hogy lesz olyan része, amely nem tartható.







Minden szép és jó lesz jövőre a költségvetés szerint... feltéve, hogy...

Minden rendben lesz Magyarországon, szép ütemben fog nőni a gazdaságunk, az infláció lassul, a családok pedig nem érzik meg a kiadáscsökkentést. Már persze ha addig véget ér a háború, visszatérnek az energiaárak a régi szintre, megjavul az áruszállítás és az ellátási láncok helyzete, sikerül kiegyezni az EU-val, és minden más negatív folyamat is lassul, mert ha nem, akkor azért marad még néhány kockázat – így számol legalábbis a kormány a 2023-as költségvetés tervezetében.