A szakember annak kapcsán nyilatkozott, hogy a kormány szerdán újabb pénzügyi csomagot fogadott el, amelyet a héten beterjeszt az Országgyűlésnek. A javaslat szerint a jegybanki alapkamat tízszeresében maximálnák a gyorskölcsönök teljes hiteldíj mutatóját (THM), az új hitelszerződéseknek tartalmazniuk kellene a visszafizetendő teljes összeget, a teljes hiteldíj mutatót és hitelszerződés aláírásakor fizetendő valamennyi költséget. A kormány tervei szerint a PSZÁF autonóm, a kormány helyett az Országgyűlés felügyelete alá tartozó közigazgatási szervvé válhat január elsején, amelynek elnökét hat évre a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. További változás, hogy a PSZÁF a hitelintézetekre egységes elvek alapján vethetne ki bírságot, amelynek felső határa két milliárd forintra emelkedne.

A maximált teljes hiteldíj mutató (THM) azért kedvezőbb a hitelfelvevőknek, mint a kamatplafon, mert a magyar pénzintézetek olyan költségelemeket "pakolnak be a hitel árába, ami aztán megjelenik a THM-ben, amelyeket a kamatköltségek nem tükröznek" – mutatott rá Várhegyi Éva.

A szakértő egyetért a törvénycsomagban megfogalmazott státusz változtatással, amely szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) az Országgyűlés alá rendelik. "Így ugyanis a PSZÁF jóval erősebbé válik, státusza közelít a Magyar Nemzeti Bankéhoz, s elkerülhetővé válik, hogy a felügyelet vezetőjét hivatali idejének lejárta előtt felmentse a mindenkor hatalomra kerülő kormány" – fogalmazott Várhegyi Éva.

Az erősebb felügyelet fokozott fogyasztóvédelmi funkcióját jól mutatja, hogy a PSZÁF által kiróható bírságok maximuma 2 milliárd forintra emelkedik – magyarázta a Pénzügykutató főmunkatársa. Hozzátette azt is, hogy a felügyelet eddig maximum néhány tízmillió forintos bírságot vethetett ki a pénzintézetekre, szemben a Gazdasági Versenyhivatallal, amely nem ritkán több milliárdos bírságokat is megállapított.

Miközben Várhegyi Éva pozitívan értékelte a kormány által most elfogadott komplex pénzügyi csomagot, emlékeztetett arra, hogy az a banki szakértői bizottság, amelyet az akkori kormányfő hozott létre, már 2007 februárjában javaslatot tett a mostani csomag számos elemére, így a banki magatartási kódex létrehozására, vagy a még most is függőben lévő pozitív adóslista kialakítására.

Úgy látszik, hogy két és fél évre és egy pénzügyi világválságra volt szükség ahhoz, hogy a kormány lépjen, és beláttassa a pénzintézetekkel, hogy nem lehet tovább halogatni a szabályozást - mondta a banki szakértői bizottság egykori vezetője.

A fogyasztóvédők örömmel fogadták a javaslatokat (Oldaltörés)

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) örömmel fogadta a kormány szerdai bejelentését a banki ügyfelek érdekében tervezett további fogyasztóvédelmi intézkedésekről.

"Ezek olyan intézkedések, amelyeket mindig is sürgettünk. Azokon a területeken, ahol a szolgáltatók gyakorlata egyértelműen sérti a fogyasztók érdekeit, és a piac ezt nem képes rendezni, nem lehet a piacra bízni a szabályozást, hanem korlátokat kell szabni" - mondta az MTI-nek Dietz Gusztávné, az OFE elnöke.

A kormány szerdán a banki ügyfeleket védő és a pénzügyi felügyeletet erősítő javaslatokat fogadott el. Ezek részeként a mindenkori jegybanki alapkamat tízszeresében (a jelenlegi alapkamat szerint ez 70 százalék lenne) maximálnák a teljes hiteldíjmutató (THM) mértékét.

Korlátoznák az elő- és végtörlesztési díjak mértékét is: az érintett összeg legfeljebb 1 százaléka, egyéves hátralévő futamidő esetén legfeljebb fél százaléka lehetne; a jelzálog alapú hiteleknél másfél százalék, ha pedig a tartozás már egymillió forint alá csökkent, díjmentes.

Az OFE elnöke egyetért azzal, hogy nem a kamatot, hanem a díjakat és egyéb költségeket is tartalmazó THM-et kívánja maximálni a kormány. Úgy vélekedett, ha a kamat mértékét korlátoznák, akkor az egyéb költségelemeket emelnék a pénzügyi szolgáltatók.

Dietz Gusztávné szerint a bejelentett szabályozás a legkirívóbb esetekre jelenthet megoldást. "A korlátozással azonban elindult egy folyamat, aminek eredményeként talán a többi kiemelkedően drága hiteltermék - például a hitelkártya, áruhitel - esetében is elgondolkodnak a szabályozók arról, hogy az árak vajon összhangban vannak-e a költségekkel" - mondta az OFE elnöke.