Az elemzők javulást, 4,5 pontot jósoltak előzőleg. A kétezer ember megkérdezésével készülő reprezentatív felmérés azt jelzi, hogy a lakosság a növekvő munkanélküliség és a rosszabbodó kereseti kilátások miatt még nem bízik a már megkezdődött gazdasági javulásban. A roncsprémium-program kifutása is gyengíti a vásárlási hajlandóságot.

A felmérésben részt vevők úgy vélik, a német gazdaság javulni fog: ez a részmutató 8,7 pontra ugrott az előző 3,4 pontról. Ellenben a saját jövedelmi kilátásaikat rosszabbodni látják az emberek: ez a részmutató 12,9 pontra csökkent 16,0 pontról, azaz mind kisebb többség bízik keresete, jövedelme növekedésében. Ezzel összefüggésben a vásárlási hajlandóság részmutatója is 26,1 pontra csökkent 36,5 pontról.

Az új német kormány koalíciós megállapodásából a hét végén kiderült, hogy a személyi jövedelemadó csökkentését tervezik 2011-től a sávrendszer egyszerűsítése és a családi, illetve a gyermekkedvezmény növelése révén. Ezek a tervek azonban a felméréskor még nem voltak pontosan ismertek, másfelől távoliaknak tűnnek az emberek számára.

A 2007-ben 16 százalékról 19 százalékra emelt áfát pedig csak a szállodák és a vendéglők számára csökkentik 7 százalékra.

Hasonló eredményekre vezettek az elmúlt két hét üzleti, vállalati felmérései is. A múlt hét végén a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet németországi üzleti bizalmi mutatója, hétezer vállalat megkérdezése alapján, októberre 91,9 pontot jelzett. Többet ugyan a szeptemberi 91,3 pontnál, de az elemzők 92,0 pontra számítottak.

Korábban a mannheimi ZEW kutatóintézet hat hónapra előre tekintő németországi konjunktúra- és üzleti hangulatmutatója is megtorpant a gazdasági javulás ellenére növekvő munkanélküliség miatt. A ZEW-mutató, háromszáz intézményi befektető és közgazdász megkérdezése alapján, októberre 56 pontra csökkent a szeptemberi 57,7 pontról, amely több mint kétéves csúcs volt.

Németországban a lakossági fogyasztás a hazai össztermék (GDP) majdnem 60 százalékát teszi ki keresleti oldalon. Ez az arány Magyarországon 55 százalék.

Németországban a második negyedévben 5,9 százalékosra lassult a gazdaság visszaesése éves összehasonlításban az első negyedévi, 6,7 százalékos mínuszról, miközben a lakossági fogyasztás 1,2 százalékos növekedésre váltott az első negyedévi, 0,1 százalékos csökkenésről. Ezt elemzők egyértelműen a kormányzati támogató intézkedéseknek, köztük főleg az új autók vásárlását ösztönző állami árkiegészítésnek, az úgynevezett roncsprémiumnak tulajdonítják. E programok költségvetési keretei azonban elfogynak, és egyelőre nem tűnnek ismételhetőnek, mert a német kormánynak már a megnőtt hiány csökkentésével kell törődnie.

A német államháztartás hiánya tavaly a GDP 0,1 százaléka volt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) október eleji előrejelzése szerint az idén a deficit a GDP 4,2 százalékára, jövőre 4,6 százalékára nő, veszélyesen meghaladva a 3 százalékos EU-beli korlátot.

Mivel a német kormány 2014-re már egyensúlyban lévő államháztartást szeretne, fékezendő az államadósság mostanában robbanásszerű növekedését, a lakossági fogyasztás állami támogatása nem tartható fenn, pedig a fogyasztás a gazdasági növekedés újraindításának egyik legfontosabb eleme lenne.

Elemzők szerint ehhez a csak 2011-re tervezett adócsökkentések egyelőre még lélektani segítséget sem adnak, másfelől az adócsökkentések időzítése arra vall, hogy azokkal a kormány nem is a gazdasági növekedést akarja elősegíteni, hanem a mostani szenvedésekre szánja némi vigasznak akkor, amikor a GDP-növekedés már amúgy is beindul az előrejelzések szerint - különben e csökkentésekre sem lenne lehetőség.

A jelenlegi folyamatokból következtetve és a várt hiánycsökkentést is beszámítva a német nettó államadósság 2014-re elérheti a GDP 81,6 százalékát az IMF előrejelzése szerint, a bruttó adósság pedig a 89,3 százalékát, messze túl a 60 százalékos EU-beli korláton. Tavaly a német nettó államadósság a GDP 60,5 százalékának, a bruttó adósság pedig a 67,1 százalékának felelt meg.