Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A PSZÁF elnöke Egerben kivállalkozások vezetői előtt beszélve elmondta, hogy az uniós források átcsoportosítására annál is inkább szükség volt, mert ezek helyettesíthetik a korábbi, bankrendszeren keresztül rendelkezésre álló források egy részét. Miközben ugyanis a pénzügyi rendszer likviditása mára stabilizálódott, a hitelezési aktivitásban stagnálás, sőt még visszaesés is tapasztalható.
Farkas Ádám szerint a válság nem csupán a pénzügyi rendszerben hanem, a lakossági kereslet csökkenése, a külpiacok, illetve az állami szféra megrendeléseinek apadása miatt a reálgazdaságban is jelentkezett. Ezt csak erősítette, hogy a bankrendszer jelentősen visszafogta hitelezési tevékenységét.
Minderre Magyarországon, a magánszféra és az államháztartás rövidtávú eladósodottsága és hiánya miatt nem születhettek az angolszász országokban alkalmazottakhoz hasonló, állami gazdaságélénkítő válaszok.
Példaként említette, hogy az Egyesült Királyságban az állam, az éves GDP 90 százalékának megfelelő kötelezettséget vállalt a gazdaság élénkítése érdekében, amelynek nyomán az idén a GDP 10 százalékára nő az államháztartási hiány. Ezzel szemben Magyarországon, a szűk mozgástérben a Nemzetközi Valutaalap és az EU hitelkerete jelentett megoldást, amely annak ellenére bizalomerősítő hatású volt, hogy nagyobb részét nem is használta fel az ország.
