Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Gordon Brown és Dominique Strauss-Kahn a Brit Iparszövetség (CBI) éves kongresszusán szólalt fel. A miniszterelnök felidézte, hogy a tizenkilenc legnagyobb ipari és fejlődő gazdaság, valamint az EU alkotta csoport (G20) összesen ötezer milliárd dollár (890 ezer milliárd forint) értékű gazdaságösztönző intézkedést hagyott eddig jóvá. Brown szerint e lépések szükségességét egyebek mellett az is alátámasztja, hogy a recesszió miatt éves szinten 1500 milliárd dollárnyi amerikai fogyasztói vásárlóerő tűnik el a világgazdaságból, és a folyamat még évekig veszélyeztetheti a növekedést és a foglalkoztatást.
A brit kormányfő kijelentette: ebben a helyzetben a Húszaknak ügyelniük kell arra, nehogy túl gyorsan felhagyjanak a gazdaságélénkítés politikájával, mert ha "a lélegeztető gépet idő előtt kikapcsolják", annak "végzetes következményei" lennének a világgazdasági növekedésre.
Dominique Strauss-Kahn hasonló véleményen volt, mondván: még mindig nincs itt az ideje "az általános kivonulásnak" a gazdaságserkentő stratégiából. Az IMF vezetője hozzátette: a kivonulási stratégia érvénybe léptetésével meg kell várni a magánfogyasztás fellendülésének tartóssá válását. Strauss-Kahn szerint ha az államok túl későn hagynak fel az élénkítéssel, az még mindig "kevésbé költséges", mint az intézkedések túl korai visszavonása.
A globális gazdasági összkibocsátás 85 százalékát adó G20-országcsoport pénzügyminiszterei és jegybanki vezetői e hónap elején tartott skóciai értekezletükön szintén abban egyeztek meg, hogy még nem lehet elkezdeni a gazdaságösztönző intézkedések leépítését, mert - jóllehet az összehangolt válaszlépések hatására már javul a gazdasági és pénzügyi helyzet - a kilábalás még egyenetlen ütemű, és továbbra is függ a támogató gazdaságpolitikától.
A nemzetközi hitelminősítők azonban egyre türelmetlenebbül figyelik a hatalmas költségvetési gazdaságélénkítő lépések okozta hiány- és adósságnövekedést a fejlett ipari államokban.
A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő nemrég kiadott londoni elemzésében például alig burkolt utalást tett arra, hogy bizonytalanná is válhat a vezető világgazdasági erőcentrumok lehető legjobb, "AAA" adóskockázati osztályzatainak jövője.
Más nagy hitelminősítők már konkrét lépésekkel is felhívták ugyanerre a figyelmet. A Standard & Poor's nemrég - hatalmas globális piaci visszhangot kiváltó lépéssel - stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia "AAA" szintű szuverén adósbesorolásának kilátását, arra a véleményére hivatkozva, hogy a jelenlegi költségvetési folyamatok mellett a brit nettó államadósság középtávon elérheti a GDP-érték 100 százalékát.
A Financial Times hétfői elemzése szerint a fejlett ipari gazdaságok egyre nagyobbra tornyosuló adóssághegye arra készteti a befektetőket, hogy a gazdag országok szuverén nem fizetővé válásának esélyeire vegyenek fel pozíciókat a származtatott pénzügyi termékek piacán.
