Két év után először emelkedett a belföldiek és külföldiek által birtokolt részvényállomány 2009 második negyedévében, és ez a tendencia folytatódott a harmadik negyedévben is, a kedvező fordulat hátterében nagyrészt átértékelődési hatás áll. A második negyedévben 915 milliárd forint volt a bővülés.

A tőzsdei részvények kapitalizációja a harmadik negyedév végén 5401 milliárd forintot tett ki. A külföldiek 3988 milliárd forint értékben birtokoltak részvényeket, a nem pénzügyi vállalatoknál 503 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 410 milliárd, a háztartásoknál 307 milliárd, az államháztartásnál 193 milliárd és a háztartásokat segítő non-profit intézményeknél 1 milliárd forint értékű részvény volt.

A negyedév során a tőzsdei részvények állománya 1232 milliárd forintnyi összegben nőtt átértékelődésből és 8 milliárd forinttal tranzakciókból eredően.

A harmadik a negyedévben a nem pénzügyi vállalatok nettó 88 milliárd forint, a külföldiek nettó 16 milliárd forint értékben vásároltak részvényeket, míg a háztartások nettó eladásai 82 milliárd forintot, a pénzügyi vállalatoké nettó 15 milliárd forintot tettek ki.

A rezidensek által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban levő állománya 2009 harmadik negyedévének végén a külföldieknél 9159 milliárd, a belföldieknél 13 383 milliárd forint volt.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értéken számított állománya a harmadik negyedév végén 14 479 milliárd forint volt. Ezen belül az államkötvények állománya 12 280 milliárd - ebből a devizában kibocsátott állomány 4258 milliárd - a kincstárjegyek állománya 2199 milliárd forintot tett ki. A negyedév során ezen értékpapírok állománya 8 milliárd forint összegben nőtt tranzakcióból (nettó kibocsátás és kamathalmozódás) és 453 milliárd forintnyi összegben átértékelődésből eredően.

Az államkötvények és kincstárjegyek együttes állományából a külföldieknél 6432 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 6876 milliárd, a háztartásoknál 784 milliárd, az egyéb belföldi szektoroknál pedig 387 milliárd forint értékű állomány volt. Legnagyobb nettó vevőként a külföldi befektetők (396 milliárd forint), az egyéb pénzügyi közvetítők (69 milliárd forint) és a biztosítók, nyugdíjpénztárak (57 milliárd forint) léptek fel, a jelentősebb nettó eladók pedig az egyéb monetáris intézmények (357 milliárd forint), a háztartások (73 milliárd forint), az MNB (52 milliárd forint) és a helyi önkormányzatok (28 milliárd forint) voltak.

Júliusban az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 1 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt, amelynek 90 százalékát külföldiek jegyezték le. A forint állampapírokon ugyanakkor a tranzakciókból eredően jelentős állománycsökkenés volt, elsősorban az egyéb monetáris intézményeknél.

A kéthetes MNB-kötvények állománya 567 milliárd forintos - döntően az egyéb monetáris intézmények tranzakcióból származó - növekedés eredményeként 3218 milliárd forintot ért el a harmadik negyedév végére.

A befektetési jegyek állománya piaci értéken 2869 milliárd forint volt 2009 harmadik negyedév végén. Ebből a háztartásoknál 1559 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 1011 milliárd, a nem pénzügyi vállalatoknál 199 milliárd, az egyéb szektoroknál (beleértve a külföldet is) pedig 99 milliárd forint értékű befektetési jegy volt. A negyedév során a befektetési jegyek állománya tranzakciókból eredően 226 milliárd forinttal, átértékelődés miatt pedig 101 milliárd forinttal nőtt