A magyar gazdaság valószínűleg túl van a visszaesés mélypontján, a IV. negyedévben az előző negyedévhez képest már minimális növekedés valószínű, az előző év azonos időszakához képest azonban csak 2010. II. félévében várható – szerény – növekedés.

Szeptemberben az ipari és az építőipari termelés is 3,7 százalékkal magasabb volt az augusztusinál. Mindkét ágazatban jelentős az egyes hónapok közötti hullámzás, de az iparban a növekmények már többnyire magasabbak a csökkenéseknél. Ez utóbbinál idén decemberben már az egy évvel korábbihoz viszonyítva is némi növekedés lehetséges, a jövő évi dinamika pedig alapvetően az európai konjunktúrától függ. Reményt keltő, hogy a legfrissebb prognózisok szerint fő exportpiacunk, Németország GDP-je 2010-ben már 1 százalék felett emelkedhet, de kérdéses, hogy az elmúlt hónapokban megfigyelhető javulás milyen mértékben támaszkodik egyszeri tényezőkre (pl. roncsprémium hatására megélénkült gépkocsi-eladás).

Az építőiparon belül – a tavaly év végi átmeneti élénkülés miatt – csak jövőre várható növekedés, igaz akkor az ipari 3-4 százaléknál erőteljesebb, 6 százalék körüli. Ez azonban még nem az üzleti vagy lakossági beruházásoknak, hanem az EU-támogatásból finanszírozott infrastrukturális fejlesztéseknek lesz az eredménye. Az átadott lakások száma a III. negyedévben csaknem egynegyedével maradt el a tavalyitól, s az év egészében 30 ezer alá, jövőre a 2004. évi csúcs felére, 20 ezer közelébe csökkenhet. Ez lényegében a 2000. évi – a lakástámogatási rendszer beindítása előtti – szintnek felel meg.

Idén az import az exportnál is sokkal erőteljesebben esik vissza a belföldi kereslet csökkenése következtében, 2010-ben azonban a belföldi kereslet stabilizálódása és a világpiaci energiaárak emelkedése okozta cserearány-veszteség következtében már a behozatal lesz a dinamikusabb (euróban mérve). Ennek következtében a külkereskedelmi aktívum csökken, a folyó fizetési és tőkemérlegben azonban ezt kompenzálja az EU-transzferek növekedése. A magyar gazdaság 2009-2010-ben valószínűleg nem vesz igénybe külső nettó finanszírozási forrást, mert a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy korábbi hitelek visszafizetésére fordítja.

2009-ben a reáljövedelmek 4-5 százalékos mérséklődése valószínű a reálkeresetek 2 százalékos csökkenése, a foglalkoztatás 3,5-4 százalékos visszaesése, a 13. havi nyugdíjak megszüntetése valamint a családtámogatások nominális befagyasztása miatt. Jövőre a reáljövedelmek stagnálása várható.

Szeptemberben a fogyasztói árak a vártnál kevésbé, 4,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, 2010 végére pedig 3 százalék körülire csökkenhet az infláció. Az államháztartás hiánya 2009-ben a nagyfokú gazdasági visszaesés ellenére a GDP 3,9 százaléka körül lesz. 2010-re a hivatalosan megcélzotthoz hasonló, 3,8 százalékos deficit várható. Ennél érdemben nagyobb hiányt a nemzetközi pénzpiac csak akkor tolerálna, ha ez egyszeri tőkekiadásokat és átalakításokat tartalmazna, s ha a későbbi évekre – reformokkal alátámasztott – tartós deficitcsökkentési program készülne.

* 2009. I. félév
** 2009. I-X. hó
*** 2009. VIII-X. hó
A tényadatok forrása: KSH, MNB, PM