Kovács Árpád mandátuma szerdán jár le, és a parlamenti pártok idáig nem tudtak megegyezni a szervezet vezetőit érintő személyi kérdésekről.

Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy az elnök hiánya a költségvetésnél, illetve a zárszámadásnál jelentene gondot, "ezen azonban már túl vagyunk". Az ÁSZ elnökének ellenjegyzésére egyebek között akkor lenne szükség, ha Magyarország külföldről venne fel hiteleket, ez azonban most nem aktuális. Kötvénykibocsátáshoz, vagy akár az IMF újabb hitelrészletének lehívásához azonban nem feltétel az ellenjegyzés, és utóbbit nem is tervezi a kormány - tette hozzá.

Kovács Tibor, az ÁSZ vezetőit jelölő parlamenti bizottság szocialista elnöke korábban azt mondta: az MSZP azt nem tudja elfogadni, hogy a Fidesz kizárólag az ÁSZ elnökének személyében hajlandó megegyezni, míg a 2002. óta betöltetlen alelnöki pozíciókra csak az új kormány beiktatása után tenne javaslatot. A kormánypárti képviselő hangot adott annak az aggodalmának is, hogy a számvevőszék munkája így akár el is lehetetlenülhet az év utolsó hónapjától.

Tállai András, a bizottság fideszes alelnöke fontosnak tartja az ÁSZ működőképességének fenntartását, ugyanakkor úgy véli, hogy a számvevőszék alelnökök nélkül is kiválóan tud működni.

A jelölő bizottság novemberben három zárt ülést is tartott. A tanácskozások után nyilatkozó politikusok szavaiból az derült ki, hogy Kovács Árpád újraválasztását akár valamennyien el tudták volna fogadni, azonban az alelnökök kérdését nem tudták lezárni.

Az ÁSZ elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság tagjai - Kovács Tibor és Tállai András mellett - Boldvai László (MSZP), Farkas Imre (MSZP), Kékesi Tibor (MSZP), Dancsó József (Fidesz), valamint Rubovszky György (KDNP) és Lakos Imre (SZDSZ). A jelöltállításhoz legalább 6 képviselő támogatására van szükség a 8 tagú bizottságban.

A bizottság elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy mindaddig értelmetlennek látja a bizottság ismételt összehívását, ameddig a képviselőcsoportok nem változtatnak álláspontjukon.