Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A közös európai fizetőeszköz bevezetésének időpontjáról csak akkor érdemes beszélni, ha már hitelt érdemlően meg lehet ezt tenni – felelte az újságíró kérdésére Bajnai Gordon. Magyarország jó úton van afelé, hogy a térségben először vezesse be az eurót, de azelőtt még növelni kell az ország versenyképességét, strukturális problémákat kell megoldani és költségvetési szigort megvalósítani. Hiba volna a csatlakozást elsietni, de ha a következő kormány „szorosan ezen az úton marad”, négy éven belül lehetséges az euró bevezetése – vélekedett.
A kormányfő szerint az az ellenzéki állítás, hogy az MSZP-kormány sok reformintézkedése szükségtelen, csak választási retorika. Elsősorban azért, mert Magyarországnak az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodások miatt nincs sok mozgástere. Másodsorban az országnak teljesítenie kell a költségvetési hiányra vonatkozó uniós előírásokat, ha nem akarja veszélyeztetni a strukturális és felzárkóztató alapokhoz való hozzáférést és harmadsorban figyelembe kell venni, hogy több százezren vettek fel devizahitelt. Végül azért is, mert a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2011-re 3-4 százalékos gazdasági növekedés várható.
A magyar gazdaság nagy problémája, hogy mindössze 57 százalékos a foglalkoztatás, az egyik legalacsonyabb Európában. Az elmúlt választásokon a jobbközép és a balközép politikai erőknek egyaránt érdeke volt, hogy a nem kereső munkaképes lakosság kedvébe járjon. A magyar szociális ellátórendszer azonban drágább, mint amilyet az ország megengedhet magának. Ezért szükség volt a nyugdíj és a szociális ellátások reformjára, a munkaerő költségeinek csökkentésére – mondta a miniszterelnök.
Bajnai Gordon megismételte, hogy nem jelölteti magát miniszterelnöknek a következő választásokon. A jelenlegi ellenzék várható választási győzelmével kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: fontos, hogy bárki nyer is, „középen politizáljon” és ne a szélsőjobboldalon. „Ebben nem lehet kompromisszumot kötni” – tette hozzá.
Magyarország és a térség többi országa a fasiszta korszak után szovjet megszállás alá került, nem volt idő feldolgozni a történelmet vagy azokat a bűncselekményeket, amelyeket állampolgárai a fasizmus alatt elkövettek – mondta a szélsőségesség gyökereiről.
A szlovák-magyar viszonyról szólva emlékeztetett arra, hogy az EBESZ kisebbségi főbiztosa ajánlásokat tett Szlovákiának a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Mint mondta: ő ezeknek eddig semmi eredményét nem látja.
