Tagfelvételi zárlatot rendelt el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az Erste Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnál, mert súlyos nyilvántartási problémákat tárt fel. Miután azonban egy másik, a nyugdíjpénztárakra kiterjedő és több hete folyó ellenőrzés 6-8 kasszánál derített fényt szabálytalanságokra, további elmarasztaló határozatok várhatók, ha nem is ilyen súlyos szankcióval – mondta a HVG-nek Binder István, a PSZÁF szóvivője.

A felügyelet azt vizsgálta 2009 első és második negyedévére visszamenőleg, hogy a nyugdíjpénztárak mikor írják jóvá a tagdíjakat a tagok egyéni számláján azt követően, hogy az adóhatóságtól megérkeznek a beazonosításhoz szükséges adatok. Kiderült, hogy több pénztárnál nem tartották be az előírt 30 napot, mert még fel sem dolgozták a megkapott bevallásokat, vagy ha mégis, nem írták jóvá az egyéni számlán az összegeket. Ilyenkor a tagdíj függő számlára kerül, ahol a pénztárak közlése szerint többnyire évi 5-6, néhol ennél is magasabb banki kamattal ketyeg.

A jóváírások csúszása az idei első negyedévben nem volt okvetlenül káros, sőt meg is kímélhette a befizetéseket attól a veszteségtől, ami még a legjobb teljesítményt nyújtó kassza vagyonát sem kímélte (lásd grafikonunkat a 71. oldalon). A mínuszok után a második negyedévben a legtöbb pénztárnál már jelentősen javultak a pénztári tagok által választható, különféle kockázatú befektetési csomagok (növekedési, kiegyensúlyozott és klasszikus) hozamai. Így a függő számlán maradt pénz több esetben kevesebbet fialt, mintha a választott befektetési csomagban lett volna.

Ezért is lép fel a felügyelet a csúszások ellen, de a hatásköre csak a nyugdíjpénztárakra terjed ki, az adóhivatalra nem. Hiába kapják meg ugyanis a pénztárak szinte azonnal az APEH által központilag beszedett tagdíjakat, a pénzt csak 3-4 hónapos késéssel követik azok a bevallások, amelyek nélkül nem lehet a befizetéseket jóváírni az egyéni számlákon. Korábban még nagyobbak voltak a késések, emiatt a tagdíjbevételeket tavaly és tavalyelőtt is a teljes magán-nyugdíjpénztári szférában legalább 6-8 hónapig függő számlákon fektették.

Ezt felemlegették a HVG-nek az Erste Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnál is, amelyet többek között azért büntetett meg a PSZÁF, mert 2009-ben csaknem hat hónapon át nem könyvelt le egyetlen adott évi tagdíjbefizetést sem az egyéni számlákra, hanem azokat függő számlán tartotta, és a számlaállománya ezáltal a 2008 végi 1,6 milliárd forintról 5 milliárdra hízott. Védekezésképpen az Ersténél elmondták azt is, hogy az idei évre vonatkozó első bevallási adatok április és május folyamán érkeztek meg az APEH-től, tehát a tényleges elmaradás jóval kevesebb hat hónapnál. A felügyelet szerint, ha ebből kára van az ügyfélnek, akkor a kártalanítás a pénztár működési költségét terheli. Azt az ügyfelet pedig tényleges anyagi kár éri, akinek a tagsági viszonya éppen ebben az időszakban szűnik meg, mert vele el is kell számolni. Az Ersténél viszont azt állították, hogy a kilépő tagokat sem éri hozamveszteség, mert követelésüket, a befizetések azonosítását követően, az állampapírokba fektető függő számlán elért hozammal kapják meg. Az önkéntes pénztári tagokat is így fizették ki, ahol kellett, ott késedelmi kamattal.

A jócskán késlekedő jóváírásokat az Erste-pénztáraknál az új nyugdíjpénztári nyilvántartási rendszer bevezetése okozta, amire többek között a jogszabályban előírt új árfolyamképzési technika miatt volt szükség. Az új módszer előnye, hogy általa összehasonlítható a három portfólió teljesítménye a különböző kasszáknál. Hátránya, hogy rendkívüli informatikai fejlesztéseket igényelt, amelyek a legjobb esetben is több millió forintba kerültek, ráadásul bevett megoldás híján minden pénztár maga toldozta-foldozta számítástechnikai rendszerét. Ez persze önmagában nem jelent mentséget az Erste számára, ahol a bevezetési program már 2008 májusában megkezdődött, és tájékoztatásuk szerint 2009-ben már csak a 2008. évi adatok feldolgozásával foglalkoztak.

A pénztárnál most teljes gőzzel dolgoznak azon, hogy a PSZÁF-határozatban kért intézkedéseket a szeptember végi határidő helyett már augusztus végéig megtegyék. Abban bíznak, hogy így a felügyelet is korábban dönt majd a tagfelvételi zárlat feloldásáról. Juhász Istvánné, a 19 magánnyugdíjpénztárból 15-öt tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára a HVG-nek elmondta, a szövetség tagpénztárai közül egy sem küzd hasonló kaliberű problémával. Zökkenőkkel bár, de sikeresen átálltak az új rendszerre.

Nyugdíjpénztári szakértők szerint nem ismeretlenek a szektorra vonatkozó szabályok gyakori változásával járó számítástechnikai problémák, csak éppen nem mindig verik azokat nagydobra. Az egyik kasszánál több mint egy évig gond volt a hozamszámítással, egy másiknál pedig az adatbázis hibája miatt két évig nem írtak jóvá hozamot az elhunyt tagok örököseinek. Később a pénztár korrigált, de mivel az elspórolt hozamot már jóváírták a többiek számláján, a szakmai felelősségbiztosítás terhére kártalanítottak.

PAPP EMÍLIA